NICOARĂ, Eugen, §

Megosztás:

Libánfalva, 1893. jan. 6., † Szászrégen, 1985. máj. 3.: főorvos, prefektus, folklorista, filológus, művelődés-szervező. – Apja esperes. Testvére dr. Vasile Nicolescu felesége. – Tanulmányait szülőfalujában kezdte, a r. k. gimnáziumban Székelyudvarhelyen (1904–06), majd a mv.-i Ref. Koll. folytatta, ahol érettségizett (1913). Orvosi tanulmányok Kv.-on a Ferenc József TE –en és Bp.-en a M. Királyi Egyetemen, ahol orvosi doktorátust szerzett (1918). Alorvos a bp.-i Vörös Kereszt kórházban a bel – urológiai osztályon (1915–19 k.), gyakornok a kv.-i sebészeti klinikán (1919–23). Szászrégenben sebész-, majd főorvos, a kórház igazgatója (1923–36), egészségügyi ellenőr (1936–). A régeni kórház építtetője (1929). Rövid ideig Maros megye főispánja volt (1937. dec. 31.–38. febr. 10.). Politikai okokból megfosztották sebészfőorvosi állásából és letartóztatták (1940–41. jan.). Brassóba költözött, ahol a Gh. Mârzescu kórházat vezette (1942–43), kapitányi rangban behívták a román hadsereg vezérkarába (1943–44), orvos a szászvárosi kórházban (1944–45), innen visszatért nyugdíjazásáig a szászrégeni kórházba (1946–47). Szászrégenben a helyi ASTRA újjászervezője, vezetője, elnöke (1923–); társadalmi és művelődési egyleteket hozott létre a román nők (Reuniunea Femeilor Române), a román kézművesek Societatea meseriaşilor români), az ifjúság (Şoimii Carpaţilor) részére, román kórust, kultúrműsorokat, előadásokat szervezett, pl. Szászrégenben tartották az ASTRA általános közgyűlését (1925. aug. 30.). Még a következő funkciókat töltötte be: alelnöke volt az értelmiségi társaságnak (Societatea intelectualilor români), főgondnoka az ortodox egyházmegyének, a Nemzeti Keresztény Párt szervezetének vezetője, egíházmegyei képviselő és egyházi főkurátor, megyei állandó vál. tag, a Mureşeana Bank igazgatósági tagja, a kv.-i egyházmegye tanácsosa volt. Működése ideje alatt építették a városi kórházat, a kultúrházat (1939. dec. 1. avatták), templomokat, 48 könyvtárat létesített a környező falvakban, iskolákat építettek és javítottak ki, 30 emlékművet állítottak a román hősök emlékére. Kiadta az Astra Reghin (1937–38) c. közlönyt. Széleskörű felvilágosító és nevelő munkát végzett, számos újságcikket, népszerűsítő brosurát írt, előadásokat tartott. A lakosság egészségügyi nevelése érdekében sorozatot indított Biblioteca populară a Asociaţiunii, amelyben közölt az alkoholizmusról, vérbajról, rákról stb. szóló nagy példányszámban kiadott füzeteket. A szociális betegségekről 8 füzetben népszerű orvostudományi ismertetéseket adott ki.Több, mint 160 tudományos dolgozat szerzője.Az ASTRA rendezésében hat év alatt több mint 350 előadást tartott 62 község lakóságának. Közeli munkatársa volt Vasile Neteanak, együtt végeztek népköltészeti gyűjtést a Felső-Maros vidékén. Munkatársa több lapnak: Societatea de mâine, Progres şi cultură, Gazeta Mureşului, Credinţa, Transilvania, România Mare, Astra, Astra Reghin, Mureşul cultural, Renaşterea Mureşului. Kitűntetései : Magyar Vöröskereszt ezüst érme, A Román Koronarend és Csillagrend tiszti keresztje (1929); Egészségügyi érdemrend – kereszt, I. fokozat; a Román Akadémia Năsturel Herescu-díja (1934); Kulturális érdemrend (Meritul cultural, 1935). A szászrégeni városi kórház viseli a nevét és a Kultúrház is felvette a Dr. E. N. nevet (1991. dec. 22.). – F. m.: Mersul spitalului (Reghin, 1926); Sifilisul (Tg. M., 1931); Cancerul (1932); Pentru bucuria vieţii (Cluj, 1933); Tinereţe – bătrâneţe (1934); Cum acţionează Frăţia Ortodoxă Română (Sibiu, 1934); Raport (Tg.M., 1934); Ce vrea Frăţia Ortodoxă Română (Tg.M., s. a.); Chiuituri, obiceiuri de nuntă în judeţul Murăş (Sibiu, 1936); Încă un an de muncă pentru Credinţă, Neam şi Ţară (Tg. M., 1936); Pentru învierea românească (Cluj, s.a.); Prietenii şi duşmanii omului (Cluj, s.a.); Tuberculoza (Reghin, s.a.); Istoricul şi activitatea Astrei Reghin, 1874–1940 (Reghin, 1940); társsz.: Figuri mureşene (V. Neteaval; Tg.M., 1933); Un an de luptă pentru credinţă, neam şi ţară…, 1934–35 (Reghin, 1935); Murăş, Murăş apă lină..:Literatură populară din regiunea Murăşului de Sus (V. Neteaval; Reghin, 1936); De pe Mureş şi Cîmpie: Hore şi chiuituri (Kv.-Cluj, 1941); Doine, balade şi obiceiuri de nuntă: Culergeri de pe Mureş şi Câmpie (Cluj, 1943).
Irod.: ASTRA reghineană; Bíró Dónát; Boar, Liviu: Documente inedite referitoare la activitatea Dr. E. N…(Reghinul cultural 9.); Clujeni ai sec. 20; Cosma; Cronica şezătorilor duminicale ale Căminului Cultural Avram Iancu (Buc., 1942, 1943, 1944); Datcu; Fülöp–Ferencz; Gazeta Regh (1991/5, 1993/3; 1993/5; 1994/12.; 1995/6); GOJM (nr. 1., 1938. ian. 15.); Husar; Időtár 3; Ki kicsoda?; Netea V.: Sub stindardul Astrei (Reghin, 1939); Politics and political parties in Roumania (London, 1936); Poptămaş; Predescu; Regh. cult. 2–3–4; Reghin, militari; Şara, Marin, Frandăş, Ilie: Dr. E. N. şi ASTRA reghineană: 135 de ani de la înfiinţarea Despărţământului Reghinean al ASTREI (Tg.M., 2010.); Profiluri reghinene; Şerbănescu, Emil: Casa orăşenească de cultură „Eugen Nicoară” (Gezeta Reghinului, nr. 6., 1991); Szabó Mihály: A régeni sajtó történetéből (2.) (V. Z., 1983. márc. 27.); Şerban 2006