ORBÁN Balázs, § br., lengyelfalvi

Lengyelfalva, 1829. febr. 3., † Bp., 1890. ápr. 19.: tudós, utazó, néprajzi gyűjtő, történetíró, parlamenti képviselő. – A székelyudvarhelyi ref. koll.-ban fejezte be tanulmányait (1847). Isztambulba ment (1847–), majd beutazta Szíriát, Palesztinát, Egyiptomot és Arábiát. Másodszor is Isztambulba utazott (1849), ahol 150 fős szabadcsapatot toborzott a m. honvédsereg számára, de Vidinnél értesült a világosi fegyverletételről, ezért az emigrációt választva visszatért Töröko.-ba. Támogatta a m. emigrációt, ekkor került kap­csolatba Kossuth Lajossal (1849–52). A K-i uta­zásain megismert országok tört. tanulmányo­zása céljából Londonba ment (1852), Jersey és Guernsey szigetén V. Hugó és csa­ládja társaságában élt (1852–). Hazatért (1859), Udvarhelyszék ideiglenes főjegyzője (1861–), Kv. főjegyzője (1867–). Pesten élt (1868–).Mv.-en képviselőnek választották függetlenségi párti programmal (1870). Mv. og.-i képviselője. Interpellált a parlamentben (1872–75) a Teleki Téka ügyében ill. kisajátítása ellen (1874). Emlékbeszédet mondott a Székely Vértanúk emlékművének avató ünnepségén (1875), Udvarhely­szék alsó ker. (1872–1875), a berettyóújfa­lui választóker. országgyűlési képviselője (1881–90 haláláig) füg­getlenségi párti programmal. Az MTA l tagja (l. 1887). Bp.-en halt meg (1890. ápr. 19.), a parlamenti ülésszak alatt.Szejkefürdőn temetik el. Jakab Elek tartott emlékbeszédet felette az Akadémia történeti osztályán. A Székelyföldről szóló, többéves, személyes gyűjtőútja eredményeit feldolgozó, enciklopédikus jelle­gű munkájában jórészt addig ismeretlen történelmi, régészeti és néprajzi anyagot dolgozott fel. A Székelyföld leírása anyaggyűjtése során 150 fényképfelvételt készített, amelyek a székelykeresztúri gimnáziumi könyvtárban voltak, innen Mv.-re kerültek az iskolák államosítása után. Az elveszettnek hitt értéket Mészáros József könyvtáros találta meg és Erdélyi Lajos fotóművész tette mai reprodukálásra alkalmassá az üveglemezeket és jelentette meg szakszerű tanulmány kiséretében, Sütő András előszavával (1971, 1993). A M. Népköltési Gyűjtemény (Bp., 1882) társ-szerk. Mv.-en utcát neveztek el róla (1941–1995), az Állami Kereskedelmi Iskola felvette nevét (1941). Székelyudvarhelyen Orbán Balázs Közművelődési Egylet létesült (1990), melynek tiszteletbeli elnökévé Sütő Andrást választották. Szobrát Hunyadi László alkotta és Székelyudvarhely főterén állították fel (1995. febr. 4). – F. m.: Utazás Keleten. I—VI. (K­v., 1861); A Székelyföld leírása… I-VI. (Pest, 1868–73; repr. I—III. Bp., 1982; rövidí­tett kiad. Bp., 1982, 2. kiad. 1985; repr., 1–6. Bp., 1991); Marosvásárhely szabad kir. város leírása (Pest, 1870); Torockó és völhyének ismertetése régészeti, természetrajzi és népismei szempontból (Pest, 1871); Brassó szab. kir. város leírása… (Pest, 1873); A bárcasági tíz magyar falu leírása… (Pest, 1873); Orbán Balázs országgyűlési beszédei 1871–1884 ; A székelyek származásáról és intézményeiről (Bp., 1888); Torda város és környéke (Bp., 1889; repr. Bp., 1986); Szé­kelyföld képekben. (Bev. Erdélyi Lajos, előszó Sütő András; Buk., 1971); Sztambultól Szejkéig. Válogatott írások. (Kiad., bev., jegyz. Balázs Ádám; Debrecen, 1990; Kv., 2009); O. B. összes fényképe. (Szerk. Kolta Magdolna; Bp., 1993); antológ.: Szigetek a Holttengerben (Mv., 1998); Erdélyi csillagok (Bp., 1943); Időtár 2; Jakab Elek: Emlékbeszéd O. B. felett (Bp., 1891); O. B. emléke (Kv., 1890); Pál-Antal 2002; RMIL; Székelység tört ; Szinnyei; Tavaszi Sándor: Orbán Balázs (1829–1890), portré = Erdélyi csillagok 1942, portré is; ÚMÉL, Unió zsebkönyv 1848 (Kv, 1848); Vigh: Erdélyi csillagok