Pozsonyszentgyörgy, 1872. okt. 26., † Arad, 1939. máj. 3.: minorita szerzetes, házfőnök és rendfőnök. – Középiskolai tanulmányai után Egerben a minoritarendbe lépett (1891. szept. 16.). Rómában tanult a Propaganda de Fide főiskolán, szerzetesi fogadalmat tett (1896. jan. 1.) és pappá szentelték (1896. jún. 26.). Hazatérése után újmisés pap Csütörtökhelyen, majd ujoncnövendékeket vezetett Egerben, majd Mv.-en a fogadalmi növérek tanára, Aradra távozott (1900). Mv.-i házfőnök lett (1903–1913), a tartományi nagygyűlésen a kormánytanácsba is beválasztották (1907), itt 10 évig volt újra és újra megválasztott házfőnök és a rendi növendékeknek bölcseletet, majd dogmatikát tanított. Közben a minorita rendházhoz új szárnyépületet emeltettek, a ház kertjét és udvarát szabályozták, így a rendház a papnevelés számára alkalmasabbá vált. A római Szent Péter -bazilika. gyóntatója (1913–15. máj.). Visszatért Mv.-re, átvette a rendház vezetését, majd a papnevelő intézetet, innen ment a szemináriummal Csütörtökhelyre (1916). Nagybányáról (1920. őszén) távozott újra Rómába (1921. dec. 8.–1927. jún.), ahol m. gyontató volt. Visszatért, mint az erdélyi rendek generális megbizottja, Aradon vette át az erdélyi házak vezetését, többször újraválasztották tartományi főnöknek haláláig (1927–1939).
Irod.: Időtár 2; Időtár 3; Maros megyei tört.; Monay: Magyaro.-i és erdélyi minoriták; Monay R. m. gy.
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE