RÁKÓCZI György, II.

Sárospatak, 1621. jan. 30, † Várad, 1660. jún. 7.: erdélyi fejedelem (1648–60). – I.R. György és Lórántffy Zsuzsanna fia. Felesége: Báthory Zsófia. – Még apja I. R. György életében (1642. febr. 19.) fejedelemmé választották és (1642. márc. 4.) be is iktatták. Erdély társuralkodója I. Rákóczi Györggyel (1642–) és apja halála után (1648) egyedül uralkodott. Hadseregének fővezére Kemény János volt, akinek adományozta a vécsi várat öt faluval együtt (1648. nov. 28.). Mv.-en tartozkodott (1649), Kornis Ferencz lemondott a fejedelem javára a radnóti uradalomról (1649), más forrás szerint a fejedelem kiváltotta Péchi Simontól a várat és az uradalmat (1649) és ezt a feleségének, Báthory Zsófiának és öccsének, Rákóczi Zsigmondnak adományozta (1650). Átépítette a radnóti (Kornis-Rákóczi-Bethlen) reneszánsz várkastélyt, Agostino Serenával (1650–60 között), ma “A” kategóriába tartozó műemlék. Visszavitte Radnót népét a ref. egyházba és a templom is ref. lett. A radnóti birtok az új fejedelem I. Apafi Mihály felesége, Bornemissza Anna birtokába került.A radnóti birtokait is visszaszerezte, a templomot is elfoglalta, és a reformátusoknak adta. Megerősítette a csizmadiák kiváltságlevelét (1651); A korábbi rendelkezéseket megerősítve a vásárhelyi Scholának 200 forint segélyt rendelt a fejedelmi tizedekből (1654); Mv. gyalogokat küldött a fejedelem segítségére, aki Havasalföldre készült Serban Constantin vajda támogatására (1655). A Mikházán letelepedett boszniai ferences atyáknak protectionális levelet adott (1656. ápr. 10.), rendelete alapján a mikházi kolostorból a m. barátok nem zárhatók ki (1656. jún. 13.). A fejedelemségről lemondott (1657. okt. 27.), nov.-ben a rendek 2200 tallér kifizetése mellett Görgényt neki ományozták. Mv.-et török támadás érte (1658. aug. 23), felégették a várat, rabságba hurcolták a lakosság egy részét. Másodszor a radnóti várból vonult át díszkisérettel a Mv.-en tartott ogy.-re és újra elfoglalta a fejedelmi széket (1659. szept. 24.).
Irod.: Bagyinszki; Bethlen Imre: Második R. Gy. ideje (Nagy Enyeden, 1829); Bicsok-Orbán; Binder Pál: Az erdélyi fejedelemség román diplomatái vagy románok az erdélyi fejedelmség szolgálatában (Mv., 1996); Bónis Johanna: A mv.-i céhekről = Pál-Antal – Szabó 1.; Csetri – Szabó; Erdély (portré is ); Erdélyi fejedelmek; Fekete; Fodor–Balás; Gyallay; Időtár 1; Keresztes 1995; Keresztes Gyula: A radnóti református templom: Évforduló küszöbén (Nú., 1993. jan. 29.); Kiss Zsuzsánna: A fejedelem halála (5.) (Nú., 2022. dec. 15.); Kovács András: A radnóti várkastély (Kv., 1994); Kraus: Erdélyi krónika; Léstyán – templomok 1.; M. tört. tár 16.,18.; Nagy-Bodó Tibor: Épített Örökségünk. Királyok és fejedelmek kedvebc találkozóhelye Görgény vára (Nú., Színes világ,2023. jan. 6.); Orbán Dezső; Pesty 2014; Szekeres A. I.: Címeres emlékek Radnóton = Pál-Antal – Simon; Teleki Mihály udvartartási naplója (1673–1681) (Kv., 2007); Turisztikai kalauz; ÚIL; ÚMÉL; Valori mureşene de patrimoniu; Egy különleges radnóti kirándulásról (Népújság, 2023. júl. 4.; júl.5.); A székelyek és a Rákócziak (Székelység tört.)