RÉCSI Emil

Kv., 1822. nov. 17., † Pest, 1864. jún. 1. : bölcseleti és jogi doktor, egyetemi rendes tanár és a MTA levelező tagja. – A gimnáziumot szülővárosában végezte (1835), bölcseletet tanult majd doktorált (1837) Pesten. Visszatérvén Kolozsvárra, a jogi tudományokat hallgatta (1839), a szokásos joggyakorlat megszerzése végett Mv.-t kir. táblai jegyzőnek felesküdött, és ügyvédi vizsgát is tett (1841). Ebben az időben kezdett irodalommal is foglalkozni, Erdély több nevezetesebb levél- és könyvtárát átkutatta, hogy nagyobb terjedelmű történelmi regény írásához anyagot gyűjtsön, másrészt megindította Francia regénycsarnokát. Szépirodalmi törekvései mellett azonban a komolyabb tudományokról sem feledkezett meg. Irodalmi működésével, melynek elismeréséűl Doboka-megye és Marosszék táblabirájának nevezték ki, folytatta tanulmányait Pesten és az egyetemi tanfolyamot pótló magánvizsgát és első jogi doktori szigorlatát kitűnő sikerrel tette le (1846). A kv.-i kir. líc.-ban mint az egyházjog és statisztika helyettes tanára lett, majd a politikai tudományoknak rendes tanárává nevezték ki (1847). Az erdélyi unió folytán br. Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter miniszteri titkárrá nevezte ki (1848), majd a közoktatási miniszteriumban a felsőbb oktatási osztályban annak feloszlatásáig működött; azután egy ideig alkalmazás nélkül maradt; a pénzügyi miniszteriumhoz került; ugyanakkor az időszaki sajtó terén keresett foglalkozást, mellette szaktanulmányait is folytatta. Báró Geringer Antal teljhatalmú császári biztos, az állam- és igazgatási jog újonnan renszeresített tanszékének ideiglenes ellátásával bízta meg (1850); jogi doktorrá avatták (1853). Tanítási körébe az ausztriai államjog, a közigazgatási és pénzügyi jog tartoztak. Tanszékének betöltése mellett a Pesti Napló szerkesztője is volt (1850–51); ezen idő alatt számos tájékoztató, fejtegető, főleg nemzetgazdasági vezércikket írt; de óvatos eljárása dacára kétszer megintették, a lap szerkesztését Török Jánosnak adta át (1853) és szabad óráit ismét a szépirodalomnak szentelte. Ezután római jogot tanított (1856–), a Jog- és Államtudományi Kar prodékánja (1861–62). A MTA a törvénytudományi osztály levelező tagjának választotta (1856). A MTA-án Pauler Tivadar mondott fölötte emlékbeszédet (1866. dec.3). Cikkei az Akadémiai Értesítőben,a Pesti Napló, az Újabbkori Ismerek Tára, az Egyetemes Magyar Encyclopaediában. Szerkesztette és kiadta a Francia Regénycsarnok 12 kötetét Kolozsvárt (1843–44), a Külföldi Regénycsarnok 12 kötetét (1853–54) és a Téli Könyvtár 20 kötetét (1855–56) Pesten. Angol és francia regényeket fordított. – F.m. : Polgári s büntető törvényhozási értkezések. Bentham Jeremiás kéziratai után kiadta Dumont István (Kv-. 1842–44); Erinnerungsrede, womit die am 18. Febr. d. J. (1850.) in der juridischen Facultät der. kön. ung, Landes-Universität begonnenen Vorlesungen aus der politischen gesetzkunde eröffnet hat. (Ofen, 1850); A telekadó rendszere Magyarországban az 1850. márcz. 4. cs. pátens szerint. (Pest, 1850); Politikai gazdászat tankönyve. Dr. Kudler József után. (Buda, 1851); Az ausztriai birodalom közönséges és a koronaországok különös alkotmányjogának alaprajza. Vezérfonalul hallgatói számára. (Pest, 1851); Tökéletes útmutató az ideiglenes bélyegtörvényhez és minden eddig megjelent utólagos rendeletekhez, betűsorozatos rendben a közvetlenül fizetendő illetékek kiszabására és beszedésére rendelt hivatalok táblázati átnézetével. (Pest, 1851); Az úrbéri kárpótlás és a megszüntetett úrbéri kötelékből származó jogviszonyok szabályozása Magyarországon, a szerb-vajdaság és temesi bánságban az 1853. márcz. 2. cs. nyílt parancsok által. Előadva és jegyzetekkel ellátva. (Pest, 1853); Közigazgatási törvénytudomány kézikönyve, az ausztriai birodalmi törvényhozás jelen állása szerint különös tekintettel Magyarországra. (Pest, 1854–55). Négy kötet.; A római jog elvei, tekintettel a történeti fejlődésre. Scheurl Adolf után. (Pest, 1857) (2. jav. kiadás: «A római jog elemei…» c. Pest,1864.); Magyarország közjoga, a mint 1848-ig s 1848-ban fennállott, rendszeresen előadva (Buda-Pest, 1861). (2. kiadás bőv. és rendezve Löw Tobiás által. Bp., 1869. 3. bőv. és rend. u. attól. U. ott, 1871.); A római jog rendszere, tekintettel mai alkalmazhatóságára, vázlatban. Puchta Fr. Gy. után ford. (Pest, 1862). – Irod. : Szinnyei; Szinnyei J.