Kv., 1882., † Buk., 1954.: bútorgyáros, igazgató. – Fiaik: György és Tibor. – Társult Székely Ferenccel (1910), megvásárolták Farkas Mendel gőzfűrészmalmát és asztalos műhelyt nyitottak az akkor Sándor János utca és Deák Ferenc utca sarkán (ma Dózsa Gy és Forradalom tere, a Maros mall épólt a helyére). A Székely § Réti gyár családi vállakozás volt R. Ernő a termelést vezette, két fia György és Tibor a koll.-i érettségi után Francio.-ban tanultak, majd a termeléssel foglalkoztak.Tibor teniszbajnok volt 10 éven át. Buk.-ben a Faipari Minisztériumban kaptak állást. György pár év múlva Németo.-ba ment ott is halt meg. Tibor Buk.-ben halt meg. – Székely Fülöppel megnyitotta a második legnagyobb mv.-i bútorgyárat (1907), az előtt szinte kizárólag bútorimporttal foglalkoztak, a város legnagyobb vállalatai között tartották számon (1914). Az I. vh.-ban (1914. aug.–18. nov.) a 22. h. gy. e.-ben volt századparancsnok, százados. Kitüntetései: Br. Sign. L. kardokkal; Károly csapatkereszt cs. k. ig. a. Az Erdélyrészi Bútorgyár Rt. céget Székely Ferenc és R. E. alapította (1917. jún. 24). Székhelye Mv.-en az Albina tér 23 sz alatt volt. Egy adminisztrációs tanács vezette, amelynek tagjai: Réti Tibor igazgató, Székely Irma, Hornyák József tagok, dr.Metz István, Kopacz Lukács és Csath József cenzorok. Stílusbútorokat gyártott a két világháború között. A buk.-i Királyi Palota és a Peles kastély berendezéseit is itt készítették. A gyárnak Nagyszebenben, Brassóban és Buk.-ben volt kirendeltsége. A város központjában lévő üzem leégett (1942), majd lebontották. Az államosítás időpontjában 77 munkást foglalkoztattak. Az Ipari Minisztérium kérésére egyesítették a négy mv.-i faipari vállalatot (a Székely és Réti; a Panel-Furnir; Elek János és Toth József gyárak), amelyek vezérigazgatójának Réti Tibort, technikai igazgatónak Héricz Andrást, technikai vezetőnek Székely Károlyt, Haraszti Emilt számfejtő főnöknek választották meg (1948. jún. 17.).Az államosítási bizottság megóvta Réti Tibor kinevezését, mivel gyártulajdonos volt. Ennek következtében ügyvezető igazgató Haraszti Emil, technikai igazgató Héricz András lett. Az Ipari Minisztérium határozata értelmében a mv.-i fafeldolgozó gyárak egyesítésével létrehozták az Erdészeti és Faipari Minisztériumhoz tartozó mv.-i Fakitermelő és Feldolgozó Állami Vállalatot (1948. aug. 14.), amely kiterjesztette a tevékenységét Maros és Székelyudvarhely körzetére. Ennek a vállalatnak az élére Kiss Józsefet igazgatónak, Vass Máriát aligazgatónak, Singer Lajost főkönyvelőnek és Stern Henrichet technikai vezetőnek nevezték ki. A vállalat 17 Maros megyei 6 Udvarhely megyei fafeldolgozó gyárat egyesített. A Maros partján létesült Simó Géza üzem, a későbbi Aug. 23. bútorgyár, az 1989-es rendszerváltás után Mobex néven működik. A volt Farkas Mendel fűrészgyára területén épült szecessziós stílusú munkáslakások a Székely- és Réti bútorgyár munkásai számára Mv.-en, „B” kategóriás műemlékek (Margaretelor / volt Hungária u. 17–18. sz.). F.m. : társsz.: Rácz Lajos: A csődjog reformjáról (Mv., 1914); Szigyártó Gábor: Erdélyrészi vasúti politikánk (Mv., 1914).
Irod.: Antal Erika: Már csak múltja van a bútorgyártásnak [Mv-en] (Vásárhelyi Hírlap, 2018. júl. 4.); Bartos Zoltán; EBKL; Időtár 2; Keresztes Gyula: Szecesszió Mv.-en: 5.: Közművelődési ház 1–5. (Nú., 1991. nov. 23.; 1991. dec. 7.; 1991. dec. 14.; 1992. jan. 4.; 1992. jan. 11.); M. hadviselt zsidók; Máthé Éva:Híre-hamva sincs az egykori Székely-Réti bútorgyárnak (Vásárhelyi Hírlap, 2008. jan. 3.); Ökrös; Sipos, Valori mureşene de patrimoniu
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE