RÉVÉSZ Béla

Nagyszeben, 1879. júl. 18., † 1944.?: képeslap, lap-, papír-, zeneműkereskedés és könyvkiadó, könyvnyomda – és szállodatulajdonos. – Apja fakereskedő volt. Felesége: Szabó Irma († 1918. dec. 14.). – Kv.-on végezte a Kereskedelmi Akadémiát, majd magántisztviselő Mv.-en, a medgyesfalvi Szesz-, ill. Téglagyárban. Önállósítota magát : Mv.-en nyomdát és könyvkereskedést nyitott (1902). Városunk legjelentősebb papir- és zeneműkereskedője volt (1908- a harmincas évekig), képeslapjai szépek, föleg a korai kiadottak (1914 előttiek). Üzlete a főtéren volt, nagyvonalúan berendezve : asztalkák és karosszékek várták a vevőket, hogy kényelmesen nézegethessék a könyveket és folyóiratokat. Iskolás gyermekek is jártak oda divatos zenét hallgatni, de opera részletek is voltak lemezen. Lehetett ott előfizetni külföldi lapokra, társas utazásokat is rendeztek főleg Olaszo.-ba. A harmincas években a városunkban tartott egyetemista kongresszuson a vasgárdista diákok betőrték az üzlet kirakatát, egy csomó magyar könyvet elégettek. A negyvenes években az üzletét Nagy Dénes volt ker. iskolai rajztanár, festőművész vette át. Felesége jómódú bécsi családból származott. A nemzetközi helyzetet bizonytalannak ítélve pénzüket befektették, üzletükre emeletet húztak, szállódát indítottak be Hotel Splendid néven (1930), a későbbi Hargita szálló. Nyomdája a Vásárhelyi Napló (1907–09), majd a kiváló munkatársi gárdát tömörítő, radikális irányzatú Tükör (1917–24) c. hetilap kiadótulajdonosa. A lap munkatársai közé tartozott Antalffy Endre, Berde Mária, Molter Károly, Osvát Kálmán és mások. A húszas évek közepéig a nagyváradi Rigler cég és a Brassói Lapok könyvosztálya mellett a magyaro.-i könyvek kizárólagossági jogú importőre. Morvay Zoltán nyomdász-író-lapszerkesztővel együtt létrehozta az Erdélyi Könyvbarátok Társaságát (1925), amely mintegy az ESZC előfutáraként, az erdélyi írók eredeti műveinek kiadását tűzte ki célul, s fennállásának egyetlen éve alatt nyolc művet (regényeket és elbeszélésköteteket) jelentetett meg egyenként 5000 példányban.Nyomdájából kerültek ki a KZST ízléses kivitelű meghívói, kiadványai, évkönyvei is. Első volt városában aki a rádiócikkek árúsítását bevezette. A harmincas évek elejétől Magyaro.-on élt. Deportálták és valamelyik megsemmisítő táborban halt meg (1944). Számottevő közéleti szereplése volt: A Mv.-en alakult Radikális-Demokrata Párt alelnöke (1918), valamint számtalan kulturális és társadalmi egyesület aktív és pártoló tagja volt. Az MSE tagja (1906–). A mv.-i Újságírók Egyesületének alapító tagja (1921).Az Erdélyi és Bánáti Könyvkereskedők Országos Egyesülete vezetőségi tagja (1929).Nívós hangversenyeket rendezett. 100 magyar nyelvű könyvet ajándékozott a Közművelődési Ház Könyvtárának (1921). – F. m.: Időtár 2; Buborékharc (Buk., 1980).
Irod.: Almanah Tg. M.; Bányai Réka. Művelődési élet és szórakozás Mv.-en az első világháború idején= Maros megyei m.-ság.4.; Csepreghy; Csepreghy 2010; EBKL; Időtár 3; Illyés; Ki kicsoda?; Király Kinga.J.; Man: Tg.M., 3.; Molter 2.; Osváth 1.; Pană; RMIL, Rosenfeld Henrik: A Modern Nyomda Mv. anyag- és betűminta könyve Révész Béla R.T. üzlethelyiségében (Mv., 1940); Sebestyén Mihály 2000; Sebestyén Mihály 2016; Sebestyén M.: Antalffy Endre avagy Mv. színeváltozása == Mv. történetéből; Sipos; Szentgyörgyi