SALAMON József

Abafája, 1831., † Kv., 1896. szept. 20.: orvosdoktor, gyakorlóorvos és Kv. tiszteleti főorvosa. – Középiskolai tanulmányait a kv.-i piarista gimnáziumban végezte s a szabadságharc után a pesti egyetem orvoshallgatója volt. A 60-as években hosszabb ideig a kv-i Karolina-kórháznál asszisztens; később a kv.-i volt Orvos-sebészi Tanintézetnél, azután pedig a jogakadémiánál tartott mint helyettes tanár előadásokat a törvényszéki orvostanból és közegészségtanból; később a keleti vasút alkalmazottainak is: a sebészeti kórház és a kórbonctan vezetője, végül a kv.-i országos nemzeti színház rendes orvosa, a róm. kat. egyházközség iskolaszéki tagja, az Iparos Ifjak Önképző- és Betegsegélyző-Egylete és a Tornaintézet orvosa és u. ott a tornatanár-vizsgálóbizottság tagja volt. Cikkei jelentek meg a kv.-i Orvos-Természettudományi Értesítőben, a Keletben,az Ellenzékben. – F. m.: Kolozsvár népesedésének akadályai és javaslatok ezek elhárítására. (Kv., 1880); Milyen levegőben alszunk és milyenben kellene aludni, hogy egészségünkre, nem pedig betegségünkre szolgáljon. A dr. Oidtmann hasontárgyú (22 kiadást ért) röpirata fölhasználásával. (Kv., 1882).
Irod.: Győry; Pallós Albert: Marostorda vármegye és Mv. népoktatási intézeteinek története (Mv., 1896); Szinnyei; Szinnyei J; Todea.