SÂNGEORZAN, Motora Nicolae, §

Topánfalva, 1850., † Mv., 1933. febr. 22., eltemetve a szülőfalujában: ort. lelkész. – Szebenben, az Andrei Şaguna Intézetben végezte teológiai tanulmányait (1868–71). Tanító és káplán volt Aranyosszohodolban (Fehér) 19 évig és Kénesden (Fehér) 10 évig, két felekezeti iskola építéséhez járult hozzá. Marosszentgyörgyön ortodox lelkészként szolgált 28 évig (1901. jan. 21. – 1929), egy ideig tanító is volt. Nagy erőfeszítéseket tett a helyi hatóságok által bezárt ortodox templom újranyitásáért. Saját költségén téglával erősíttette meg a templom alapzatát, renováltatta az egész épületet és megfelelő bútorzattal látta el. Adományozott egy harangot is, amelyen a neve, születési helye és az 1909-es év van felírva. Nevéhez fűződik a tófalvi kőkereszt felállítása is (1909). Az ASTRA örökös tagjává választották Mv.-en (1911–). A marosszentgyörgyi román elemi iskola tanítója volt (1901–23). Jómódú volt és szívesen adakozott nagyobb pénzösszegeket iskolák építésére, templomoknak és kórházaknak. A legnagyobb adománnyal támogatta a mv.-i nagy ortodox katedrális építését. Beválasztották a Maros-Torda Megyei Román Nemzeti Tanácsba (1918), és megválasztották a marosszentgyörgyi Helyi Román Nemzeti Tanács alelnökévé (1918. nov. 17.). Szakmai tevékenységét Răsplata muncii, cl. a III.-a kitüntetéssel jutalmazták (1923).
Irod.: Időtár 3; Sângeorgiu de Mureş; Sângeorgiu de Mureş: Biserica; Sângeorgiu de Mureş – Şcoala.