SÁNTHA József, Sánta Josif

Vadasd, 1890, † Vadasd, 1949. aug. 7. sírja Vadasdon a ref. templomkertben található.: ref. kántortanító. – Tanulmányait Székelyudvarhelyen és Nagyenyeden végezte. Oklevelet szerzett (1911). Gegesen kezdte pályafutását, majd Vadasdon tanított (1917–28, 1929–49), egyúttal hitoktató is volt. Az első vh.-ban megbetegedett és fölmentették. 100 hold földje volt. A megszállás alatt hadbíróság elé állították és zaklatták. A Dalárda alapítója és vezetője, leventevezető, a Hangya szövetkezet ügyvezető igazgatója. A rendszerellenessége miatt, a szérűcséplésnek ellenálló vidéki lakosság megfélemlítése miatt, a falutól mintegy 500 méterre, a Csegely laposa nevű helyen a Securitate két tisztje, Lőte László és Tóth Zoltán brutálisan lelőtte. Családját elvitték Nyárászeredába, majd Cernavodára, Mircea Vodă-ra deportálták, végül Dicsőszentmártonban volt kényszerlakhelyük. Kihantolták (1992. ápr. 23.) és újratemették.
Irod.: Bakó Zoltán: Mi volt a bűne? (Nú., 1992. ápr. 29.); Balint; Csíkfalva; Ioniţoiu; [Nekrológ] (Nú., 1992. ápr. 24.); Márton László közlése; Ref. egyetemes névtár; Sepsiszéki, Székelyföld í.k; Vadasdi krónika.