Szamosújvár, 1880. nov. 18. † Stuttgart, 1955.: orvos. – Apja közjegyző. A kv.-i ref. koll.-ban és a szamosújvári állami főgimn.-ban tanult, majd a Kv.-i Egy. Orvostud. Karán (1898–1903) a zürichi Egy. Orvostud. Karának (1898–99) tanult, orvosdoktorrá avatták Kv.-on (1905). Tanulmányai befejeztével a kv.-i Belgyógy. Klinikán gyakornok, majd bp.-i sebészi kiképzés után az irgalmas rend sebészorvosa négy és fél évig. Dicsőszentmártonban sebészorvos (1912–) Az első vh.-ban katonaorvos, utána Nagyváradon az irgalmasrend kórházának főorvosa. Magánpraxisa volt, homeopátiás gyógymódot alkalmazott (1929–). Emiatt kizárták a Bihar megyei Orvos-, Gyógyszerész- és Természettudományi Egyletből. 1931-ben viszont Párizsban a Nemzetközi Homeopathia Liga alelnökévé választotta. Tudományos tevékenységét is a homeopátia tárgykörében fejtette ki. Új irányelvek és eredmények az organotherápiában c. munkája az Erdélyi Orvosi Lapban jelent meg (Kv, 1924/15–16). Irod.: RMIL; Szabó–Simon–Szögi.