SEBESS Dénes, zilahi, Zilahi Sebess Dénes, Sebes Dénes

Mv., 1869. okt. 9., † Bp., 1963. márc. 25.: dr., agrárpolitikus, ügyvéd, országgyűlési képviselő, író, laptulajdonos. – Középiskolai tanulmányait Mv.-en, a jogot Bp.-en végezte (1896), Mv.-en ügyvédi vizsgát tett (1897) és Mv.-en gyakorló ügyvéd (1898–1906). Maros-Torda vm. tiszteletbeli főügyésze, tagja a mv.-i ügyvédvizsgáló bizottságnak, a ref. egyházmegye és egyházkerület képviselője, zsinati képviselő (1905–) volt. Függetlenségi és 48-as párti programmal a mv.-i választóker. ogy. képviselője (1901–06). Többször felszólalt a képviselőházban a Székelyföld helyzetének javítása érdekében. Bp.-re költözött. Mint ítélőtáblai bíró az Igazságügyminisztérium telekkönyvi ügyosztályának vezetője (1906–10), a bp.-i Ítélőtábla tanácselnöke (1909–), földművelésügyi miniszter is volt (1916); igazságügyi minisztériumi államtitkár (1917–18); Debrecen ogy. képviselője (1917–18). A bp.-i műegy.-en a birtokrendezési jogszabályok, majd a telekkönyvi jog meghívott előadója (1914–), a M. Földhitelintézet, jogügyi osztályának ig. nyugdíjazásáig (1918–35). Főként a birtokrendezés és a telekkönyvi jog kérdéseivel foglalkozott. Részt vett a béketárgyalások előkészítő munkálataiban (1918–). Széles körű szakirodalmi munkássága is jelentős. Mv.-en a Marosvásárhely (1898–1901), a Székely Ellenzék (1901-től) c. politikai napilapok, valamint a Jogtudományi Szemle c. szaklap szerkesztője. A mv.-i Kerékpározók Egyesületének jogtanácsosa (1899–). A Mv.-i Kaszinó vezetőségi tagja (1898). A KZST (r. 1896), az Orsz. Közművelődési Tanács tagja (1910-től), a mv.-i Ügyvédi Kamara választmányi tagja (1901–06), az Ügyvédvizsgáló Bizottság tagja (1905–06). A bp.-i ügyvédvizsgáló bizottság tagja (1912-től). A M. Stat. Társ. (1922–35) és a M. Külügyi Társ. elnöki tanácsának tagja. A Darányi Ignác Agrártud. Társ. r. tagja. Az Orsz. Tört. Ereklyemúz.-Egyes. t. elnöke. A felsőház örökös tagja (1927–44). M. kir. titkos ta­nácsos (1939). Írt a 30-as években két könyvet Közép-Európáról, melyben kifejti hogy a Balkán félsziget Európa lőporos hordója, azt jósolta, hogy a 3. vh. is a Balkánon fog kitörni. – F. m.: A székelység pusztulása (Mv., 1902); A székelyföldi tagosítás és arányosítás (Bp., 1903); Észrevételek a választási jog szabályozásához, tekintettel az erdélyi részekre. A census (Mv., 1904); Emlékirat az erdélyrészi telepítésről (Mv., 1905); Szociális törekvések (Mv., 1905); Adatok a magyar agrárpolitikához a jobbágyság felszabadítása után (Bp., 1908); Földbirtokjogi törvényjavaslatok és azok indokolása. Szerk. (Bp., 1916); Új Románia földbirtokpolitikája Erdélyben (Bp., 1921; angolul és németül is); Die Agrarreform in Ungarn… (Berlin-Leipzig, 1921); Az új agrárdemokráciák (Bp., 1925); Bethlen István gr. Történelmi korrajz (Bp., 1927; 2. kiad. 1928); Két Magyarország (Bp., 1931); Magyar agrárrevolúciók, 1902–1932 (Bp., 1933); társsz.: Útmutató az új járásbírósági sommás ügyviteli szabályokhoz. Enyedy Miklóssal (Mv., 1898); Erdélyrészi birtokrendezés… Jogszabály-összeállítás. Börcsök Andrással (Bp., 1908); Magyarországi birtokrendezés. (Börcsök Andrással, Bp., 1909); Magyar telekkönyvi jog. Szerk. Börcsök Andrással (Bp., 1912).
Irod.: Balaton Petra: A székely társadalom önszerveződése: A Székely Társaságok (I.): Törekvések Székelyföld felzárkóztatására a 20. század elején (Korunk, 2010. jan., 1. sz.); Bernády; Erőss; Fülöp–Ferencz; Időtár 2; Kádár Zsombor: A zabolaiak leveléből, a papolci közhelyről = Kádár Zsombor: Székelyföldi erdészeti arcképcsarnok (Bp., 1999); A magyar országgyűlés (Bp., 1906); MÉL; Nagy Ödön; Pálmay; RNL; Sipos; Szentgyörgyi; Szinnyei; ÚMÉL.