BÁLINTITT József György András, § tövisi br.

Megosztás:

Nagyernye, 1851. jún. 7., † Nagyernye, 1922. jún. 15. temetve Marosszentgyörgy. Petky sírbolt: cs. és k. kamarás, képviselő, nagybirtokos, költő, műfordító. – József (1808–1877) és sárosmagyarberkeszi Katona Julianna fia. Felesége gr. Béldi Georgina (Esküvő Kv., 1878. nov. 11.). Gyermekeik: György József Károly (Nagyernye, 1879–1913); Aladár Béla Ádám (Nagyernye, 1881–1885), Károly István (Nagyernye, 1883–1943); Mártha Júlia Alberta Béldi Pálné; Mária-Magdolna maksai Máriaffy Gáborné (Nagyernye, 1888–1966). – A német és a francia nyelvet már a szülői háznál elsajátította. A gimn.-ot Mv.-en, a jogot Bp.-en végezte (1867–71). Hosszabb utazást tett Deák Farkas történetíróval Németo.-ban, Belgiumban, Párizsban, ahol barátságot kötött Munkácsy Mihállyal. Olaszországon, Ausztriában Bécsben hosszabb időt töltött. Cs. k. kamarási címet kapott (1881). A nyárádszeredai kerület ogy.-i képviselője szabadelvű párti programmal (1884). A tíz legnagybb megyei adófizetők egyike (1888). Utazásai és olvasottsága révén gazdag műveltségre tett szert, iparművészeti és történelmi ismeretei rendkivűliek voltak. Élete utolsó harmadában leginkább gazdaságának, családjának és az irodalomnak élt. A nagyernyei kastély egyik építettője, átalakította neogótikus stílusban. Itt lakott a család. A kastélyhoz nagy park, két virágház és halastó is tartozott. Nagyernyei birtokán gazdálkodott. Erdélyszerte híres vörösbort adó szőlőültetvénye volt. Birtoka volt még Jobbágyfalván, Kebelén, birtokrésze Marosszentgyörgyön. Cserép és téglagyártó üzemet létesített Szabó György ernyei plébánossal, amely az I. vh.-ig üzemelt. A család tulajdonosa, illetve építettője volt egy nagyernyei vizimalomnak, majd helyette műmalmot építtetett. A nagyernyei új templom építése idején az egyházközség főgondnoka volt (1904). Az első vh. idején a Mv.-en alakult Vörös Kereszt egylet elnöke volt. Birtokai legnagyobb részét (79, 81 %) kisajátította a román állam az impériumváltás után, a földreformmal (1921). Családi levéltárát az Erdélyi Múzeumba adta be (1913). Könyvtára őrizte a 16. sz.-i m. humanista Kovacsóczy Farkas kancellár levéltárát. Egy keményfedelű füzetbe írta le eredeti verseit és műfordításait, amely a család birtokában maradt. Német, francia, angol költők verseit is lefordította és sajátjaival együtt Költemények címmel adta ki. Megjelentek versei, műfordításai, Cikkei: M. Bazár, A