SOÓS Pál

1843., † Mv., 1910. ápr. 12.: építőmester. – Testvérei: S. Polekszina, Teréz, Lila, Antal. Valószínű felesége Kozma Lila. Fiúk: S. Márton gimnázista (1885? – 1905. jún. 25.). – Nagy Győző építész terveinek megvalósítója volt. Szecessziós stílusú épületeket alkotott, száznál több nagy épületet épített Mv.-en és vidéken: Székelyföldi Iparmúzeum (1890–93), a Mészárosok- és a Csizmakészítő Társulat (1896) székházai, Zárda épülete (1890), ma Művészeti Középiskola, R. K. Leánypolgári, a Minoriták Bolyai utcai székháza, az Iskola utcai Zsinagóga (1898–99) és számos polgári ház többek között a Papp-, Révész-, Papp-Bányai-, Benkő palota, Szalmásy-, Kaffay József – Benkő-, Nyerges-ház (1901), a Ref. Koll. tanári lakásai a Kazinczy / Kogălniceanu utcában, a Köteles Sámuel u.-i Bolyai ház (1901), a Rákóczi-lépcső (1902) a Játékgyár épülete (Kossuth u. 103.sz), a mai Ştefan cel Mare u. 21.sz (volt Gecse Dániel u.) alatti Csákány Jónás részére épített lakóház (1905. aug.), a Liszt Ferenc u. 6–8 sz. alatti Balog András és neje részére épített (1908), majd a Zoltán Aladár, zeneszerző, később Nagy Zoltán dr. tulajdonába került manzárdos lakóház, és még sok más épület. Kivitelezte Csíszár Lajossal a Ref. Koll. új épületét és tornacsarnokát (1908–12). Lakóháza a Szentgyörgy utca / Köztársaság tér 47–49, késő barokk-empire stílusban készült, figyelemre méltó díszes homlokzattal (1900). Építőtelepe a Kisállomás mellett a vasút és az országút között terült el. Ott volt az anyagraktára, téglaégetője, az ácsok zsinórpadjai (a tetőszerkezetek előkészítő helye), lóistállója. Ref. templomot épített Mezőbándon, kastélyt a marosszentgyörgyi Máriaffy családnak. Halála után fia a telepet felszámolta, helyébe utcát nyitottak, amit az akkori városi tanács Soós Pál / a mai Gyöngyvirág utcának nevezett el (1912). Elnöke volt a Kőművesek Ipartársulatának (25 évig). Elnöksége negyedszázados évfordulóján tisztelői fáklyás menetet, zenés felvonulást rendeztek a városban. Sok épületét a későbbi évek restaurálási munkálatai alkalmával megváltoztattak, főleg díszítésüket csonkították, eltüntették, de sokat teljesen lebontottak, újabb épületeket emeltek helyükbe. Emlékére nevét viselő ágyalapítványt létesítettek a leendő aggmenház javára (1910) és utcát neveztek el (1912–1920, 1941-, Gyöngyvirág u. 1995–).
Irod.: Fodor Sándor (S): A leghíresebb kőművesmesterünk (Nú., Színes Világ, 2006. febr. 4.); Fodor–Balás; Gaál Kornélia: A Székelyföldi Iparmúzeum Mv.-t = Mv. történetéből; Gaál Kornélia: Száz éve, 1893. július másodikán avatták fel a Székelyföldi Iparmúzeum csarnokát (Nú., 1993. júl. 9.); Gyászjelentő; Időtár 2; Karácsony István: A Székelyföldi Iparmúzeum marosvásárhelyi épülete = Liber discipulorum; Keresztes; Keresztes Gyula (Nú., 1993. ápr. 27.); Man: Tg.M. 2.; Mv.-Balás; Mv. műv. vár; Ökrös; Sipos; Simon Virág: Színes lesz a szürke köztéri lépcső (Krónika, 2021. okt. 4.); Somosd; Szentgyörgyi; Tg.–Mureș – Mv.; Tőkés; Vajda György: Templomújítás emlékezésként (Nú., 1999. febr. 27.); Vigh.