SPIELMANN József, írói neve Kéri József

Mezővelkér, 1917. máj. 9., Mv., 1986. aug. 29. v. 28., sírja Mv.-en az izraelita új sírkertben: orvos, egyetemi tanár, orvostörténész. –Középiskolai tanulmányait Mv.-en m. nyelvű elemiben kezdte, majd románul folytatta az Al. Papiu Ilarian líc.-ban érettségiig (1926–34), Kv.-on az egyetem orvosi karán folytatta tanulmányait (1934–40), dr. Valeriu Lucian Bologa orvostörténész prof. tanítványa, munkatársa, a II. Bécsi Döntés miatt az államvizsgát (1940. szept. 3.) letették és az egyetem Nagyszebenbe költözött, ő maga visszatért szüleihez Mv.-re. Már egyetemista korában a baloldali cionistákkal kapcsolatba lépett, ateista lett, a Vörös Segély (RKP) támogatója, megismerkedett Salamon Ernővel, Brassai Viktorral, Gáll Ernővel, Gaál Gáborral, a baloldal képviselőivel. Ekkortól kezdett írni verseket, prózát, publicisztikát. Mv.-en néhány hónapig munkanélküli, kisegítő orvos az Országos Társadalombiztosítási Intézet mv.-i fiókjánál. Munkaszolgálatos Nagybányán (1942. okt.–), Pecsétszegre küldték, ahol a lakósság orvos nélkül maradt és itt megkezdte az orvosi gyakorlatát, majd a századát a Déda–Szeretfalva építkezéshez osztották be, az Apahidán állomásozó körlet orvosa, majd Bp.-re került a százada, onnan Paksra, majd Máramarosba kerültek, innen a Gyimesekbe a védvonal-erődítésekhez (1944. nyara). Átszökött két társával az oroszokhoz és Balassagyarmatig kísérte a Vörös Hadsereget, román és m. haditolmács. Visszatért Mv.-re, feleségül vette a deportálásból visszatért Sebestyén Ráchel tanítónőt (1945. jún. 30.), hatósági orvos az állami kórházban, a Kv.-ról Mv.-re áttelepített orvosi egyetemen, a MOGYI-n gyakornokként kezdte tevékenységét (1945. okt. 1.–), a belgyógyászaton dr. Dóczy Pál és Haranghy László prof. mellett, majd tanársegéd. A Társadalomtudományi tanszék előadótanára (1948. febr.–), prof. (1949–53). Átszervezték a tanszékét és leváltották, áthelyezték az Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Tanszékre előadótanárnak, dr. Metz István prof. mellé (1953–), és után. Professzori címet kapott (1961–) és dr. Bologánál megszerezte a doktori tudományos fokozatot Despre teoria nervistă a lui Károly Lechner c. dolgozatával. A román nyelvű előadásokat is elvállalta (1962–). Nyugdíjba vonult (1982. aug.), konzultáns prof.-ként továbbra is előadásokat tartott és vezette a doktori iskolát, az egész országból fogadott doktorandusokat. Számos előadást tartott, a KZST tagja és szereplője, részt vett a Zsidó Demokrata Bizottság munkálataiban. Hazai és nemzetközi konferenciákon vett részt, ill. küldte el előadását (Mv., Buk., Montpellier, Bp., Bazel, Sienna, Parizs, Varsó, Ny. Berlin, London, Athén, Quebec). Indulásától (1975-ig) szerkesztette az Orvosi Szemle a későbbi Revista Medicală – Orvosi Szemle szaklapot, az akad. havi közleményének, a Noesis-nek egyik szerkesztője. Kutatási területe a hazai és az egyetemes orvos- és gyógyszerészet története a kései erdélyi humanizmus korától a 19 sz. derekáig, a népgyógyászat, a magyar-román-szász és az egyetemes gyógyászat kapcsolatai. Tanulmányait, szakcikkeit közölte az Ardealul Medical, Revista Medicală – Orvosi Szemle; Studii şi cercetări ştiinţifice a Filialei Academiei R. P. R., Ocrotirea sănătăţii, Communicationes ex Bibl. Hist. Med. Hung. Bp., Revista de fiziologie normală şi patologică, Viaţa Medicală, Természettudományi Közlöny, Cercetări filozofice, Korunk, Spitalul, Revista învăţământului superior, Horus, Orvosi Hetilap, Revista medico-historica Cubana Fnlay (La Habanna), Revue d histoire de la pharmacie, Revista medico-chirurgicală (Iaşi); Spitalul, Revista de filozofie, Farmacia, Igiena, Pagine de Storia della Medicina (Roma); Archives de l Union Medicale Balcanique, Pharmacy in History, Geschichte der Naturwissenschaften, Technik und Medizin (Berlin), Neurologia, psihiatria, neurochirurgia, Die Grünenthal Waage, Medizinhistorisches Journal, Obstetrica şi ginecologia; Veröffentlichungen der Internationalen Gesellschaft für Geschichte der Pharmazie (Stuttgart), Lupta de clasă, Studii, Anuarul Institutului de Istorie şi Archeologie, Forum, Munca sanitară, Korunk Évk, Bundesgesundheitsblatt, Pharmazeutische Zeitung, Gyógyszerézet, Practica farmaceutică, Tett: Ember és egészség (A Hét melléklete), A Hét, Vatra, A Hét évk.: Mi lehet,mi lesz a gyermekem?, Magyar Nyelv, Revista Medicală,Sudhoffs-Archiv, Korunk évk., Brassói Lapok, Biblos, Die Entwicklung des Medizinhistorischen Unterrichts (Halle), Harvard Library Bulletin, Korunk-füzetek, Clio Medica. Orvos-publicisztikai és tudománynépszerűsítő írásait közölte az Utunk, Contemporanul, Ardealul nou, România liberă, Falvak Naptára, V. Z., Előre, Igaz Szó, Élet és Tudomány, Fáklya (Nagyvárad), Művelődés, Tanügyi Újság, Munca, Új Élet, Pentru apărarea păcii, Steaua roşie, Studii, Revista învăţămîntului superior, Lupta de clasă, Astra, Cadran mureşan, Aesculap, Echinox, Vatra, Pagine di Storia della Medicina, Muncitorul sanitar, Dolgozó Nő, Orvostörténeti Közlemények, Hargita Kalendárium, Brassói Lapok, Neuer Weg. A diákok számára jegyzeteket állított össze, sorra jelentek meg a művei. Főként erdélyi orvostörténelemmel foglalkozott. Sok, ismeretlen, elfelejtett orvosi és természettudományi emléket tárt fel, ill. rájuk irányította a figyelmet. A Román Tud. Akad. tagja, a román akad. tudomány bölcseleti és -történeti bizottságának vezetőségi tagja (1971). A Román Orvostört. Társ. elnökségének tagja, alelnöke (1973-tól). Érdemes egyetemi tanár (1972). A Nemzetközi Orvostörténeti Társaság (Párizs, 1965), a Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Társaság (Németo., 1967), The Society for the Social History of Medicin (London, 1970), a Nemzetközi Gyógyszerészeti Akadémia (Hága, 1973), a Montpellier-i Orvostörténeti Társaság (1975), a Magyar Orvostörténeti Társaság tagja, ill. Tiszteletbeli tagja. Munka Érdemrend II. fokozata (1955) kitüntetettje. Társszerzőként Din istoria filozofiei în România c. kötetért Bălcescu-díjjal tüntették ki (1963). Weszprémi István-emlékérem (1973). Fia, S. Mihály megtalálta apja és nagyapja levelezését (1934–44 között), amiből eddig csak a Gáll Ernőhöz írott leveleit dolgozta fel Gál Ernőné. – F. m.: Orvostörténelem (Mv., 1955); Teoria nervistă a lui Lechner Károly: Autoreferat la disertaţia pentru obţinerea titlului de doctor în ştiinţe medicale (Cluj, 1957); Az orvostudomány története: 1. Általános orvostörténelem (Mv., 1960); De la medicina empirică la medicina ştiinţifică (Buc., 1961); Másoknak világítva. Mátyus István életregénye (Buk., 1969, Kv., 1970); A közjó szolgálatában: Művelődéstörténeti tanulmányok (Buk., 1976; 1977); Az orvostudomány története (Mv., 1979–1980); Restituiri istorico-medicale: Studii de istoria ştiinţei şi culturii (Buc., 1980); Elemente de sociologia medicinei (Tg.M., 1980); Istoria medicinei (Tg.M., 1981); Orvosi szociológia (Mv., 1981); A Románia Magyar Nemzetiség (Buk., 1981); Betegség, orvoslás, társadalom: Az orvosi szociológia vázlata (Buk., 1984); antológ.: Mv. és Vártemploma (Bp., 1990); szerk.: Lechner Károly: Monográfia (Balázs Sándorral; Buk., 1956); A hazai orvostudomány történetéből (Buk., 1957); Institutul de Medicină şi Farmacie din Tg. Mureş (1945–1967): Anuar (Tg.M., 1967); társsz.: Nyulas Ferenc: Monográfia (Soós Pállal; Buk., 1955); Klinik und Pathologische Anatomie der Erythromyelosis Leukaemica (Haranghy László-, Dóczy Pál-, Székely Károllyal; Bp., 1958); Istoria medicinei (Valeriu Bologa-, Benone Duţescu-, Iuliu Ghelerter-, Lazăr Wassermannal; Buc., 1963); Orvostörténelmi előadások / Összeállította dr. Metz István (Mv., 1952); I. P. Pavlov tanítása, a diaektikus materializmus ismeretelméletének természettudományos alapja (Mv., 1952); Istoria medicinei: Studii şi cercetări (Buc., 1957); Din istoria filozofiei în România. 3. (Buc., 1960); Din istoria medicinei româneşti şi universale (Buc., 1962); Chipuri şi momente din istoria educaţiei sanitare (Buc., 1964); Despre medicina populară românească (Buc., 1968; 1970); In memoriam H. Boerhaave (1668–1738) (Halle, 1969); Istoria medicinei universale (Buc., 1970); Din trecutul medicinei muncii în România (Buc., 1971); Din istoria luptei antiepidemice în România (Buc., 1972); Istoria medicinei româneşti (Buc., 1972); Din istoria luptei antiepidemice din România (Buc., 1972); Practica farmaceutică 2. (Buc., 1973); Aspecte istorice ale medicinii în medul rural (Buc., 1973); Poveţuitorul sănătăţii: Crestomaţia educaţiei sanitare din România (Buc., 1975); Valeriu Bologa (1892–1971) (Buc., 1976); Spitale vechi şi noi: Studii şi note (Buc., 1976); Armarium: Studia ex historia scripturae, librorum et ephemeridum. 1. (Bp., 1976); Practica farmaceutică (Buc., 1978); Din tradiţiile medicinii şi ale educaţiei sanitare: Studii şi note (Buc., 1978); Medizinische Diagnostik in Geschichte und Gegenwart: Festschrift für Heinz Goerke zum 60. Geburtstag (München, 1978); Istoria ştiinţelor din România: Medicina (Buc., 1980); Trecut şi viitor în medicină Buc., 1981); Romániai m. nemzetiség (Buk., 1981); Romániai magyar irodalmi lexikon 1–2 köt. (Buk., 1981); Naţionalitatea maghiară în România (Buc., 1981); V. Babeş: Opere alese: 3. Introducere (angolul, oroszul is; Buc., 1982); Momente din trecutul medicinii (Buc., 1983); Etică şi sociologie contemporană: Relaţia medic-farmacist-bolnav (Iaşi, 1983); Istoria învăţămîntului din România. 1. (Buc., 1983); Apărarea sănătăţii ieri şi azi: Studii, note şi documente (Buc., 1984); Împlicaţiile social-umane medicale ale revoluţiei ştiinţifice şi tehnice contemporane (Iaşi, 1985); Retrospective medicale: Studii, note, documente (Buc., 1985); A marosvásár-helyi ferences templom és kolostor. (Székelyföld története. I. köt. Buk., 1981); szerk. és ford.: Victor Babeş: Egészégügy és politika: Válogatott írások (ford. Imreh Piroskával, szerk.; Buk., 1977); Petelei István novelláit előszóval látta el és adta ki. – Irod.: Bächer Iván: A Téka és őrei (Átalvető 41. sz., 2002. márc.); Bottoni 2008; Dezső István; Facultatea de Farmacie din Târgu-Mureş = A mv.-i Gyógyszerészeti Kar, 1948–1998; Évek 1100-ból; Genersich; Kántor-Láng; Kapronczay Károly: S. J. (Orv. Htl., 1987); Katona Szabó; Kiss Cs.M.; KMÍ; Koch Mária: Közös utakon (V. Z., 1980. nov. 22.); Kuszálik; Liceul Al. Papiu Ilarian la 75 de ani. (TgM, 1994); MÉL; MIIB; MIL; MOGYE; Mv.-i zsidó temető dok.; [Nekrológ] (V. Z., 1986. aug. 30.); A múlt m. orvostörténészei. Kiad. Gazda István. (Piliscsaba-Bp., 2002); Nagy L; Péter; Péter H.M.; S.J.: Az orvos megtalálta helyét a társadalomban (V. Z., 1964. aug. 14.); Réthy–Újvári–Váczi; Spielmann József orvostörténész emlékkönyve; Szabó T. Attila: S. J. és az Egész orvosságról való könyv azaz Ars Medica = Spielmann József orvostörténész emlékkönyve; Szöllősi 2009; Todea; Tett (1977, 1986); Todea; ÚMÉL.