SZÉCSI András, §

Buk., 1934. febr. 15., † Mv., 1991. okt. 20. Székelykeresztúron nyugszik: festőművész. – A gimnázium alsó osztályait Székelykeresztúron az Orbán Balázs Unit. Főgimn. -ban végezte (1949), diplomát a tanítóképzőben szerzett (1953). Rajztanára Gálfalvi Sándor felismerte tehetségét, így került a kv.-i Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola Festészeti szakára (1953–56), Szervátiusz Jenő, Abrudan Petru, Kádár Tibor és Harşia Teodor voltak a tanárai, „kiváló festő vált belőle” (Kántor). Három év után kizárták a magyar forradalommal kapcsolatos állásfoglalása miatt (1956-ban), s szabadságától is megfosztották, később visszatért Székelykeresztúrra, majd Mv.-en élt. Tagja volt a Romániai Képzőművészek Szövetsége Maros megyei fiókjának, pár évet dolgozott a Maros Megyei Könyvtárban (1960-as évek elején), munkatársként dolgozott a mv.-i Rádióban. Festményeit színgazdagság, erőteljes hangulat- és feszültségteremtő készség jellemezte, a Székelyföld tájai mellett a külföldi tájak is (Amerikai Egyesült Államok, Olaszo., Párizs) megjelentek, de festet portrét, csendéletet is. Minden tartományi ill. megyei tárlaton részt vett (1957–), számos nagysikerű egyéni kiállítást rendezett (1959–). Elnyerte az országos festészeti díjat (1973) és egy három hónapos ösztöndíjjal Párizsba ment tanulmányútra. A mv.-i Rádió magyar adásának munkatársa (1970–80), a művészeti rovat egyik vezetője. Ötvenedik születésnapján rendezett 35 festményét bemutató kiállításán egykori tanára Gálfalvi Sándor és művésztársa Balázs Imre méltatta pályafutását. A Székelyföld, a Hargita tájainak megjelenítője, de eljutott az absztrakt expresszionizmusig. Leggyakoribb témája a magányos fa, de kiváló portréfestő is. Számos írása jelent meg a V. Z.-ban, Előré-ben A Hét-ben. Több képét a buk.-i, bp.-i, gyulafhérvári, mv.-i stb. múzeumok őrzik. Székelykeresztúron utcát neveztek el róla. – F. kiállít.: egyéni: Székelykeresztúr (1959); Köpecbánya (1961); Mv. (1965, 1967, 1982, 1987), Kv. (1967, 1981); Székelyudvarhely (1968); New York (1973); Bécs, Münster (1989); Hatvan (1991), Eger (1992); Bp. emlékkiállítás (2004); csoportos: Bp, Bonyhád, Garamszőlős (1990).
Irod.: 100 év; Arcképcsarnok (Igaz Szó, 1972. 11. sz.); artportal; Banner; Bartis Ferenc: Mindenütt itthon lenni: Beszélgetés Sz. A.-val (Új Élet, 10. sz. 1974); Dézsi Ödön: A szülőföld festője (V. Z., 1984. márc. 7.); Erdélyi L.2009; Erdélyi Lajos 2018; Expoziţie de pictură Szécsi András. / Catalog – Katalógus /. (Tg. M., 1965), Expoziţie Szécsi András. Catalog – Katalógus (Mv., 1965); Fülöp G. Dénes: Létharmónia az érintettség állapotában (Múzsa, 2004 nov. 6. 664. sz.); Gyárfás L. Miklós: Sz. A. (V. Z., 1981. szept. 6.); Gyárfás 2013; Haller József: Sz. A. (Rom. M. Szó, 1991, 11. sz.); Jakabovits; Kántor Lajos; Katona Szabó István: Az Új Élet lexikona, 146. (Új Élet, 15. sz. 1976.); KKACs; Korunk galéria; Kulcsár Béla, ifj.: Sz. A. (V. Z., 1958. márc. 23.); L. R.: Sz. A. kiállítása elé (V.Z., 1959. okt. 11.); László Ferenc: Sz. A. kiállítása Kv.-on (V. Z., 1967. márc. 29.); Máthé Éva: Egy fényesebb világ üzenete a képeken (Krónika, 2009. ápr. 7); Molnár; (nk): Kettős szerelem szorításában (Nú., Múzsa, 138. sz., 1994. márc. 10.); Nagy Miklós Kund: „Mindig tudtam, nekem itt van a helyem” (Nú., Múzsa, 19. sz., 1991. aug. 16.); Nagy Zoltán: Sz. A. (Új Élet, 18. sz., 1986); [Nekrológ] (Nú., 1991. okt. 22.; Elment a keserű-szemű festő, Múzsa, 29. sz., 1991. okt. 25.); Pál Árpád T: Szécsi András (Új Élet, 22. sz. 1987); Polgár István: Sz. A. kiállítása (V. Z., 1965. máj. 14.); Polgár István: A szülőföld újrafelfedezése (Új Élet, 24. sz., 1975.); RMIL; Simon Endre: Ég és föld színözönben (V. Z., 1987. szept. 26.); Sükösd Ferenc: Sz. A. tájképei a Stúdió Színház előcsarnokában (V.Z., 1967. okt. 28.); Sütő András: A korszerű-szemű festő (Hevesi Szemle, 1985., 1.); Szabó-Kállai; Szőcs Kálmán: Alkotók műhelyében Sz. A.-nál (V. Z., 1967. szept. 23.); Szőcs Kálmán: Beszélgetés Sz. A. festőművésszel (V. Z., 1971. ápr. 25); Todea 2013.