SZENTKIRÁLYI Gyula, érszentkirályi

Mezőpagocsa, Kv., 1912. okt. 12., † Mv., 1986 1988. jan 26.: képzőművész, szobrász. – Felesége bethleni gr. Bethlen Béla leánya, Bethlen Éva (Bethlen, 1920. – Mv., 2008. júl. 26.). Pátzay Pál tanítványa a M. Képzőművészeti Főiskolán (1935–38). Házasságuk után (Bethlen, 1940. aug. 31) a mezőpagocsai birtokon laktak (1940–42), majd Kocsordon a Tisza-birtokon volt intéző (1942–44), Bp. élték át a háború borzalmait, visszatértek Mezőpagocsára (1945–49. márc. 3.), az udvarház utolsó tulajdonosa ekkor (1949. márc.) kényszerlakhelyre Mv.-re vitték a családot (1963. aug.-ig), ahol édesanyjával és három gyermekükkel laktak. A család fenntartásáért küzdöttek, volt munkanélküli, kertész, pénzbeszedő a Villamossági Műveknél, a felesége kertész, piaci árus és kötött.
Irod.: Gál; Gudenus, Keresztes Gyula: Örökségünk 59.: A mezőség udvarházai (Nú., 1994. júl. 15.); Kornis; Mikó.