SZENTKIRÁLYI Miklós, érszentkirályi

Kocsord, 1943. máj. 11.: okl. festő-restaurátor művész. – Szülei ~ Gyula (1912–86), Bethlen Éva (1920–). A szülei Kocsordra költöztek (1940. aug. után), apja Kocsordon a Tisza-birtokon volt intéző (1940–42), Bp. élték át a háború borzalmait, visszatértek Mezőpagocsára (1945–49), ekkor (1949. márc.) kényszerlakhelyre Mv.-re vitték a családot. A művészeti iskola tanulója volt, amikor származása miatt eltiltották a tanulástól (1959), szakiskolában folytathatta a tanulást, szakmunkásként végzett (1962–67), munkát kapott az autójavító vállalatnál: karosszérialakatos, autó-villanyszerelő, finommechanikai műszerész, kiváló dolgozó, kétszeres újító. Esti líceumban tovább tanult, érettségizett (1966). Közben művészeti szakkörbe járt Nagy Pál, Olariu Gheorghe, Balázs Imre festőművészek tanították és segítették, hogy művészeti pályára kerüljön. Katona volt. Kv.-on a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémiát végezte (1968–73), mestere Miklóssy Gábor. Bp.-en folytatta a művészeti pályát, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátorképző Intézetében (1974–77), mestere Varga Dezső. Okl. festő-restaurátor művész, a Magyar Nemzeti Galéria restaurátora (1975–90), a Szépművészeti Múzeum főrestaurátora, osztályvezető (1990–). A Képző- és IPARMŰVÉSZETI Szövetség szakosztálytitkára, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének elnökségi tagja, a Magyar Restaurátori Kamra alapító elnöke. Munkácsy Mihály díjas Munkácsy restaurátor, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt tulajdonosa.
Irod.: Kornis.