SZENT-MIKLÓSY István

Dicsőszentmárton, 1909. ápr. 6., †?: katonatiszt, történész. 1924-ben katonaiskolába került, majd elvégezte a Ludovika Akadémiát és a Hadiakadémiát. A II. vh.-ban mint vezérkari tiszt vett részt. A Legfelső Honvédelmi Tanácsnál szolgált (1944). A német megszállás után csatlakozott a Magyar Függetlenségi Mozgalomhoz és részt vett a katonai ellenállásban. A németek letartóztatták (1944. okt.16.), Bajorországban szabadították fel az amerikai csapatok (1945. máj. 1.). Visszatért Bp.-re. Részt vett a hajdani ellenállók és függetlenségi politikusok eszmecseréin. Letartóztatták (1946 végén) és az ún. összeesküvési per vádlottjaként életfogytiglani börtönre ítélték. Az 56-os forradalom alatt szabadult ki a Gyűjtőfogházból. Először Bécsbe menekült, majd kivándorolt az Egyesült Államokba. New Yorkban a Columbia Egyetemen nemzetközi politikából doktorált (1962). A New Yorki Városi Egyetemhez tartozó Queens és City College-ban lett tanár. Nyugdíjazása után a Columbia Egyetemen folytatott kutatómunkát, és az amerikai külpolitikáról tartott előadásokat. Az atlanti unióval, az európai politikai erőviszonyokkal, magyar történelmi és politikai témákkal foglalkozott. – F. m.: Political trends in the Hungarian Army, 1945–1956 (Santa Monica 1957); The Atlantic Union Movement, Its Significance in World Politics (New York 1965); The Balance of Power in Europe since the Invasion of Czechoslovakia (New York, 1969); With the Hungarian Independence Movement, 1943–1947 (New York, 1988).
Irod.: Borbándi.