SZOTYORI József, § szotyori; Szotyory

Nagyenyed, 1767., † Mv., 1833. okt. 30. sírja a mv.-i Ref.temetőben: orvos. – Felesége: Marusi Anna (1786? – Mv., 1860. febr. 22.). Tanult Nagyenyeden – végrendeletében megemlíti, hogy tanulmányait csak szolgadiákként tudta elvégezni. Beiratkozott a bécsi egyetemre (1795) Teleki Mihály anyagi támogatásával, ahol orvos- és sebészdoktori oklevelet szerzett (1800 nov. 19). Mv.-en telepedett le (1801 ápr. 21), és a város polgárai közé fogadták (1805). Mv. főorvosa 33 évig. Ő volt a város legképzettebb orvosa. A környék betegei levélben is felkeresték. Élénk levelezést folytatott, orvosi tanácsokat adott, gyógyszert küldött az arra rászorulóknak. A város első kórházának létrehozója (1812. jan. 21). Átvette Gecse Dánieltől a mv.-i kórház vezetését, de betegeskedése miatt Csíki János helyettesítette. A mv.-i Országos Polgári Kórház gondolata már a Nyelvművelő Társaságban is felmerült s hogy valóra vált az ő érdeme. Magánpraxist folytatott csupán Gecse Dániel halála után vállalta el az általa alapított Polgári Gyógyintézet vezetését (1824). A Jenner-féle oltással Bécsben ismerkedett meg. Erdélyben elsőként vezette be a bárányhimlő elleni oltást. Bolyai Farkas feleségét, Benkő Zsuzsannát és Dósa Imrét is beoltotta (1801). Munkájáról naplót vezetett és negyedszázad múlva beszámolt arról a Tudományos Gyűjteményben (1826). Élete vége felé bontakozott ki népszerűsítő egészségügyi munkássága. Megírta a Dietetikai rövid katekézist és annak magyarázó szövegét Katekheta c., majd a gyógyintézet rövid történetét. Cikkei a Tud. Gyüjteményben, az Orvosi Tárban jelentek meg. Baráti összeköttetést tartott fenn gr. Teleki Sámuellel; Gecse Dániel végrendelete értelmében az Emberszereteti Intézet adminisztrációs bizottságának tevékeny tagja. Orvosi műszavak alkotásával is próbálkozott a Nyelvművelő Társaság hatására. Végrendelete szerint mv.-i házát a Ref. Koll.-nak hagyta, mely eladása utáni kamatokból két orvosnövendéket küldjenek évente külföldi egyetemre, az egyik nagyenyedi a másik mv.-i legyen, 509 mű 933 kötetből álló könyvtárát szintén a Ref. Koll.-ra hagyta. Meghagyta, hogy orvosi műszereit, szakkönyveit a kórház orvosai használhassák. Mv.-en utca viseli a nevét (2010–). – F. m.: Diéteticai rövid kathékézis, mellyet az erdélyországi reformatum méltóságos főkonsistorium rendeléséből, a városi alsóbb és falusi oskolák számára olvasó kézi-könyvnek írt. (Kv., 1830; II. megjobbított kiadás Mv., 1831); Katekheta azaz: A Dietetikai rövid kathékézis magyarázója; szülék, tanítók s általjában felnőttek számára. Két értekezéssel együtt az Életről és a Savanyú vizekről készítette (Mv., 1832); A marosvásárhelyi országos polgári gyógyintézet eredetének s felállításának rövid és igaz történetírása (Mv., 1833).
Irod.: Apa és fiú küzdelme a kórokkal: Oláh Anna: Bolyai Farkas gyógyászati munkássága; Csekme; Deé Nagy Anikó: A könyves Mv.: (Nú., 1997. jún.25.); Dörnyei; Fodor Ferenc 2000; Gyászjelentő; Győry; Időtár 1; Koncz; Koncz J.; Krón. Füz. (1939. 4/4); Magyarósi György: A mv.-i kórház története = Barabás-Péter M.-Péter H.M.; Man: Tg. M.; Mv.-Balás; Pál-Antal 2006; Pál-Antal 2009; Pál Antal Sándor: Közegészségügy és szociális gondoskodás a 18–19. századi Mv.-en (Nú., Színes Világ, 2010. máj. 29.); Pálmay József; Spielmann: A hazai orvostud.; Szinnyei; Szinnyei J.; Szinnyei J-Sz.J.; Várterész István: A kórházalapító Szotyori József (Új Élet, 18. sz. 1973); Todea; Vofkori József: Bolyai János betegségei kordokumentumok és a modern orvostudomány tükrében (Mv., 2005).