SZÖVÉRDI GÁSPÁR János, szövérdi

1571, † Buk., 1625. júl. 1., gyalakutai ref. templomba temették: főudvarnok, Marosszék főkapitánya, főkirálybíró. – Felesége: bethleni Bethlen Zsófia (1593. k. –?). – Báthory Kristóf lófőségre emelte (1599). Gyulakuta falu ura, az ország követe Kassára Bocskayhoz (1606), a kiskorú Lázár János gondnoka (1607), Marosszék főkirálybírója (1610); Marosszék főkapitánya (–1618). Gyalakután, Szövérden voltak birtokai és 10 faluban volt székely öröksége (Kelementelke, Gyalakuta, Bede, Vadasd, Szövérd, Atosfalva, Rigmány, Andrásfava, Seprőd, Fele, Havadtő és Szováta), Báthori Gábor megerősítette birtokaiban (1609. okt. 18.). Feleségével közösen készítették a gyulakutai ref. templom kazettás mennyezetét (1625). Remek ötvösművű kelyhet a hozzátartozó ezüst aranyozott tányérral adományozott a gyulakuti egyháznak. Bőkezűen gondoskodott a szövérdi ref. egyházról is: ezüst poharat s egy ezüst aranyozott tányért hagyott annak is (1643). Megvásárolta a Balássy birtokot, amely Keresztúri Pál birtokába került, így a legnagyobb szovátai birtokos volt. Bethlen Gábortól nyert birtokokat Benefalván, Udvarfalván, Lőrincfalván és Kisfaludon (1624), az Alárdi Ferenctől elkobozott paniti birtok is rászállt. Özvegye, Bethlen Zsófia, ezt a birtokot, udvart, a malommal együtt Bethlen Györgynek adományozta (1630). Örökösök nélkült halt meg így benefalvi birtokát Bethlen Gábor novaji Szentpáli Jánosnak ajándékozta (1627). Egy úrasztali ezüst kelyhet és tányért adományozott a szövérdi egyházközségnek (1623), amelyet gr. Bánffy Miklós vásárolt meg és az árából építették a felekezeti iskolát (1635). Ma az egyház visszakapta az iskola épületét. Több ízben Bethlen Gábor portai követe, Murád szultánnál járt követségben, amikor meghalt. Gyalakután a Maros Megyei Múzeum régészei ásatásokat végeztek a ref. templomban, a szentélyében aranygyűrűket, ruhadíszeket találtak. Az egyik gyűrűben bevésve van Bethlen Zsófia neve.
Irod.: Bölöni Domokos: Gyulakuta háromszáz éve (Nú., 1992. máj. 26.);) Keresztes Gyula: Kastélyaink 15. A mezőpaniti kastély (Nú., 1992. júl. 18.); Keresztes Gyula: Kastélyaink 24.: A gyulakutai udvarház (Nú., 1992. okt. 3.). Keresztes Gyula: Örökségünk 64.: Udvarházak Kisküküllő völgyében (Nú., 1994. okt. 1.); K.L. Műv. tört. tan. 1; Léstyán – templomok 1.; Mezőpanit; Pál-Antal 2009; Pálmay; Rosnyai Dávid az utolsó török deák történelmi maradványai (Pest, 1867); Sepsiszéki; Szépréti Lilla: A mecénás nem térhetett haza: A gyalakutai templom (Erdélyi Figyelő, 21–22. sz., 1990); Szováta.