TANKÓ János

Segesvár, 1846. máj. 18., † Bp., 1902. márc. 13.: bölcseleti doktor, a budapesti VIII. ker. főreáliskola tanára. – A gimnáziumot Segesvárt, Mv-., Csíksomlyón és Székelyudvarhelyt végezte, a pesti egyetem hallgatója volt (1867–72), e közben a középiskolai tanárképző tagja volt (1870–72); tanári képesítést nyert Bp.-en (1874). Szaktárgyai a magyar nyelv és irodalom és német nyelv. a Budapest józsefvárosi reáliskolához nevezték ki póttanárnak (1872), majd a budapesti VIII. ker. községi főreáliskola rendes tanára volt (1874–). Egy ízben szélsőbaloldali képviselőjelölt volt. Ő sürgette először a március 15. iskolai ünnepek meghonosítását, s mikor terve nem sikerült, kivitte a fiúkat péczeli nyaralójába és ott ünnepelte velük a szabadság évfordulóját. – F. m..: Magyarország története rövid előadásban. A reáliskolák I–III. oszt. számára. 1–2 köt. (Bp., 1876); Magyarország pragmatikai története a reáliskolák VII. oszt. számára. (Bp., 1877.); Világtörténelem, a reáliskolai tanulók használatára. 1–3 köt. (Bp., 1875–77); Világtörténelem. A forradalmak kora és az újabb állami alakulások. A középiskolai tanulók használatára. A VII. oszt. számára. (Bp., 1877, 1890); Válasz Herman Ottó úrnak a „Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai utazása” c. könyv első kötetéről írt recenziójára. (Bp., 1900.).
– Irod.: Szinnyei.