TELEKI Ferenc, széki gr.

Paszmos, 1785. ápr. 4., † Paszmos, 1831. dec. 20.: cs. k. kamarás, költő. – T. Mihály és Dósa Ágnes fia. Felesége: gr. Teleki Károlina. Gyermekeik: Edvárd és Károlina. – Tanult Besztercén, ahová szülei a Horea lázadás hírére menekültek Paszmosról, a piaristáknál, majd Mv.-en, azután két évig Héna Ferenc plébános felügyelete alatt Zalatnán és Károlyfehérváron. Apja halála (1792) után nevelését nagybátyja, gr. T. Ferenc felügyelte, aki utóbb szemrehányást tett neki magyartalanságáért. A bécsi Theresianumban folytatta tanulmányait (1799–1801), ahol szinte teljesen elnémetesedett. Jól beszélt angolul és franciául, és tűrhetően olaszul. Kv.-on jogot tanult (1805–). Kv.-on támogatta a német színészetet (1813–). Megismerkedett Döbrentei Gáborral (későbbi barátjával), akinek hatására érdeklődése teljesen a m. nyelv és kultúra felé fordult (1816–). Döbrentei ösztönzésére m. nyelvű verseket kezdett írni, melyek a Felsőmo.-i Minervában (1817), a Szép literatúrai Ajándékban (1821), az Aurorában, a Hebében (1824–26), a Koszorúban (1830) és a Regélőben (1834) meg is jelentek. Emellett rendbehozta és felvirágoztatta addig elhanyagolt paszmosi birtokát. T. súlyosan megbetegedett (1829), verseit kiadásra Döbrenteinek küldte el. A vele történtekről naplót is vezetett. A MTA tb. tagja (1831). Császári-kir. kamarás (1810). Paszmosi Kazinczynak is nevezték. – F. m..: Die Spiegelschreibe ein neues Catoptrisches Instrument zur Messung terrestrischer Winkel ubd Bestimmung der Sonnenhöhen (Wien, 1812); Hogy kell a haza iránti vonzódást tekinteni… (Erd. Múz., 1816); Gróf T. F. versei, s néhány leveléből töredékek. Kiad. Döbrentei Gábor (Buda, 1834); Gedichte (Pest, 1857); antológ.: A magyar költészet kézikönyve (Pest, 1855–57).
– Irod.: Baloghy István: A M. K. Egyetemi Nyomda termékeinek címjegyzéke (Bp., 1882); Gudenus; Hoós Ferenc: T. F. gróf mint ember és költő (Veszprém, 1908); Levéltári gyászj.; A magyar költészet kézikönyve (Pest, 1855–57); Maros megye; Szinnyei; Szinnyei J. – Sz. J.; Szinnyey József: Széki gróf Teleki család írói (Bp., 1910); ÚMÉL.