TELEKI László III., széki gróf

Szirák, 1764. szept. 3., † Pest, 1821. márc. 24.: költő, utazó, cs. kir. kam., a hétszemélyes tábla bírója, író, könyvgyűjtő. – Teleki József (1738–1796) és királyfalvi Roth Johanna (1741–1814) fia. Felesége: 1.: széki gr. Teleki Mária (†1800. aug. 31. temetés napja), T. Ádám († Bécs, 1800. ápr. 23) leánya. Gyermekeik: Ádám cs. kir. huszárezredes (1789–1851), József (1790. okt. 24. – 1855. febr. 15.) erdélyországi kormányzó és Sámuel (†.1857). 2. felesége és özvegye: szoboszlai br. Mészáros Johanna (1784. – Pest, 1844. márc. 12., Szirákon temették). Fiúk: László, párizsi követ, drámaíró (1811–1861), aki öngyilkos lett, Auguszta – Degenfeld-Schonbrun Ottóné (1813–1876). – Tanulmányait a mv.-i Ref. -ban kezdte, majd mentorával, a tudós Cornides Dániellel fél évet Bécsben töltött, majd Göttingába ment (1783), ahol másfél évet szentelt a tudományoknak. Beutazta Német-, Angol-, Franciao.-t, Svájcot, Hollandiát és végül is gazdag ismeretekkel és tapasztalatokkal tért haza (1787). A város régi fogadóját Schmidt Pál pallérmester kezdte építeni (1785), majd önkormányzati célokra használták (1849 után). A mv.-i ref. kollégium főgondnoka együtt Mihállyal (1787–), az erdélyi főkormányszéknél tb. titoknok (1789), kamarás (1791) és a mv.-i kir. tábla bírája lett (1790–94). Időközben az 1791-iki nevezetes országgyűlésre Máramaros megye küldötte követnek és a kv.-i ref. koll. választotta főgondnokának. Folytatta testvérével Józseffel a gernyeszegi kastély építését. Apja halála után végleg elhagyta Erdélyt (1796) és a pesti kir. tábla bírója lett (1803), ugyanakkor a dunamelléki ref. egyházkerület főgondnokává választotta. Somogy vármegye főispánhelyettesévé (1811) és a hétszemélyes Tábla bírójává (1819) nevezte ki a király. Közhivatali elfoglaltsága mellett minden szabad idejét a tudománynak szentelte. Atyja könyvtárának szorgalmas gyarapítója volt, melyet halála után fiai és özvegye a MTA gyarapítására ajánlottak, ezzel megteremtve a MTA könyvtárának az alapját. Azonkívül egy őr fizetésére alapítványt tettek. Megírta apja életrajzát. – F. m..: Lebensbeschreibung des Reichsgrafen Joseph Teleki von szék (Siebenbürgischer Quartelschift, 1800. 7. sz.); Széki gr. Teleki József képe (Pest, 1819).
– Irod.: Albizálás; Castellum Értesítő (2000, 3. sz.); Entz–Kovács; Fekete; Ferenczi Zoltán: A kv.-i színészet és színház története (Kv., 1897); Gergely Pál: Székely világjárók (Bp., 1940); Gudenus; Jakó 1976; Kemény Zs.; Koncz; Krón. Füz. (1939. 4/9); Levéltári gyászj.; Mv.-Balás; Nagy Iván.