TELEKI László, § IV, széki gr.

1811. febr., † Bp., 1861.: szabadelvű ellenzéki politikus, párizsi követ, drámaíró. – A reformogy.-en az ellenzék egyik vezérszónoka. Az 1848–49-es forradalom alatt Kossuth párizsi követe. Az emigráció egyik vezéregyénisége. Kossuthtal és Klapkával megalapították a Magyar Nemzeti Igazgatóságot (1859). Osztrák kézre jutott (1860), de császári kegyelemmel szabadult mert megígérte, hogy nem fog Habsburg-ellenes politikát folytatni. Később Mo.-on aktív politikai szerepet játszott, a határozati párt vezetője lett. Az ogy.-i vita előestéjén öngyilkos lett. Kegyenc c. drámáját Illyés Gyula dolgozta át. Gr. Toldalagi Mihály, Marosszék ideiglenes főtisztjének a mv.-i gyászünnepére meghívta az elhunyt tisztelőit.
– Irod.: Castellum Értesítő (2000, 3. sz.); A „bolond”. Teleki László, a Duna-konföderáció első hívője = Féja; Nagy Miklós Kund: Emlék és rejtély marad? (Nú., 1991. febr. 26.); Paget.