TELEKI Mihály, Mihok, III, ifj. széki gr.

Sorostély, 1671. jan. 15., † 1720.: főnemes, főispán, kővári kapitány, szenátor, II. Rákóczi Ferenc tábornoka, naplóíró. – T. Mihály (1634–1690) és Veér Judit legidősebb fia. Felesége a Toroczkay Katalin (†1723–). Gyermekei: János (1697–1722) követte őt Kővár vidéki tisztében, ő tért vissza a református hitről a katolikusra – talán felesége, Vay Borbála hatására. Az ő leszármazottai a család paszmosi, kendilónai és hosszúfalusi ága (Teleki Blanka, Teleki Sándor, Teleki Pál), Anna, Borbála, Mihály (1700–1745), Sámuel (1710–1783). – A katonai pályát választotta, Kővárvidék főkapitánya (1692–). Csatlakozott a kurucokhoz. Mv.-en seregével hosszabb időt tartózkodott (1704), elfoglalta a mv.-i várat, lefegyverezve a német őrséget elfogta Falkenheim hadbiztos főstrázsamestert. Ezután a kuruc fejedelem tábornoka lett, majd főárendátora, és megbízta a fiskális javak számbavételével, a kincstári hivatal felügyeletével. Kolozs vm. főispánja, erdélyi szenátor (1707–); a rendek küldöttségének tagjaként üdvözölte II. Rákóczi Ferencet, aki Mv.-re tartott a rendi gyűlésre (1707. márc. 27.). Portai követ, az szatmári béke aláírója (1711). Visszatért a császár hűségére (1711–), a kővári kerület főkapitánya (1713–). Naplót vezetett (1690–1720) amely a kuruc mozgalom történetének fontos forrása. Az erdélyi ref. egyház főkurátora. Jeleskedett a műfordításban: Adam Veber Fejedelmi lélek című művét ültette át magyarra, s fordítását saját fejedelmének, Apafi-nak ajánlotta. Naplóját a Teleki Téka őrzi.
– Irod.: Böjthe Andor; Deé Nagy Anikó 1997; Gudenus; Időtár 1; Kiss István: II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választása (Bp., 1906); Márki Sándor: II. Rákóczi Ferenc (Bp., 1907–10); MIIB; MNL; Nagy Iván; Pál-Antal 2009; Pápai Páriz; Rákóczi tár (Pest, 1866–68); Sáromberke, 1319–1994 (Sáromberke, 1994); Teleki Mihály udvartartási naplója (1673–1681), Kv., 2007.