TEUTSCH, Georg Daniel, § György Dániel

Segesvár, 1817. dec. 12., † Nagyszeben, 1893. júl. 2.: történész, tanár, ev. püspök. – Segesváron tanult (1837-ig), Bécsben az ev. fakultáson tanult (1837–), Berlinben történelem- és földrajztudományokban képezte magát (1838–). Gyulafehérváron a Magay polgár házánál, majd a Baksay családnál Déva közelében házitanító és a Batthyány-könyvtárban kutat (1840–42). A segesvári hegyen lévő iskola a Bergschule tanára (1842-től), igazgatója (1850-től). A segesvári isk.-ból ő hozta létre az első szász gimn.-ot. Már fiatalon bekapcsolódott a szász néppolitikába, képviselő volt a Kv.-i országgyűlésen (1848). Az erdélyi szász történetkutatás megalapozója és szervezeti alapjainak lerakója. Fiatalon kezdett dolgozni a szászok történelméről szóló munkáján, amely füzetekben jelent meg (1852–58). Írt a szászok reformációjáról, az erdélyi egyház tizedhez való jogáról, az egyházi alkotmány tervezetről. Tevékenyen részt vett az erdélyi ev. egyház alkotmányának megteremtésében (1850), amelyet az egyházker. gyűlés végleg el is fogadott (1861). Lelkész Szentágotán (1863–), beválasztották a bécsi birodalmi tanácsba (1863–65), lelkész Szászdányánban (1867–93), ev. püspökké választották Nagyszebenben (1867. szept. 19.). A pesti ogy.-ben a szászok képviselője (1866–68), ahol a szászok jogait védte, majd a főrendiház tagja lett. A Verein für Siebenbürgische Landeskunde elnökeként segítette a Brukenthal Múzeum gyűjteményének gyarapítását. A Gustav Adolf Vereins elöljárójaként (1882-től) állandó kapcsolatai voltak a kortárs német protestantizmussal és segíthette az ev. közösségeket. Irodalmi munkássága is jelentős. A Műemlékek Orsz. Bizottságának tagja (1880). A Värein für Siebenbürgische Landeskunde elnöke (1869–). A Bajor Tud. Akad. (külső 1874) és a göttingeni egyháztört, társ. tagja. A jénai és berlini egy. teol., bölcsészettud, és jogtud, t. doktora. Nagyszeben díszpolgára. A főrendiház tagja (1885), tagja a Magyar Műemlékek országos Bizottságának (1845), a göttingeni Egyháztörténelmi Társaságnak, Nagyszeben város díszpolgára. A nagyszebeni ev. templom előtt áll egész alakos szobra, Donndorf stuttgarti művész alkotása (1899. aug. 19. avatták fel) a külföldi tudós világ részvételével. Dolgozatai: Zeitschrift für Kirchenrecht, Allgemeine kirchliche Zeitschrift, Archiv des Vereines… a Segesvári Gimnázium Értesítőjében. – F. m..: Abriss der Geschichte Siebenbürgens (Brassó, 1844; 1865); Beiträge zur Geschichte Siebenbürgens unter König Ludwig I.1342 bis 1382 (Wien, 1850); Geschichte der Siebenbürger Sachsen…, 1–3. (1852–58; 2. kiad. Leipzig, 1874; 3. kiad. Nagyszeben, 1899–1907); Die Reformation im Sachsenland (Nagyszeben, 1852; 4. kiad. 1865; VII. kiad. Nagyszeben, 1917.); Über die Schliessung der Schässburger Realschule zu Anfang de Schuljahres 1855–56 (Nagyszeben, 1856); Urkundenbuch zur Geschichte Siebenbürgens, 1. Bd. (Friedrich Fimhaber-rel; Wien, 1857); Das Zehntrecht der ev. Landeskirche A. B. in Siebenbürgen (Segesvár, 1858); Rede zum 100-jährigen Geburtstag Fr. v. Schillers (Brassó, 1860); Vier Schulreden. (Brassó, 1861.); Chronik des Schässburger Stadtschreibers G. Krausz 1607–1665, 1–2. (Wien, 1862–64); Um 1562. Bilder aus Mediasch’s Vergangenheit (Brassó, 1862); Urkundenbuch der ev. Landeskirche A. B. in Siebenbürgen, 1–2. (Nagyszeben, 1862–1883); Zur Geschichte der Pfarrerswahlen in der ev. Kirche (Nagyszeben, 1862); Reformatio ecclesiae Coronensis ac totius Barcensis provinciae [Wittenberg, 1543]. Kiad. (Bécs, 1865); Drei Predigten (Nagyszeben, 1868); Die Stimme der ev. Stiftung des Gustav Adolf-Vereins an dieses Geschlecht (Nagyszeben, 1868); Unsere Zuversicht auf die Zukunft unserer Kirche (Nagyszeben, 1868); Zwei Jahre aus dem Leben Hermannstadt’s vor zwei Jahrhunderten (Hermannstadtm 1869); Die Stellung unsrer Kirche in der grossen Entwickelung der Gegenwart (Prédikáció). (Nagyszeben, 1870.); Über die Entstehung und Weiterentwickelung des Intervalls… (Nagyszeben, 1880.) Die Synodalverhandlungen der ev. Landeskirche A. B. in Siebenbürgen im Reformationsjahrhundert… (Nagyszeben, 1883); Ueber die Anfänge der siebenbürgisch-sächsischen Geschichtsschreibung (Nagyszeben, 1888); Der Generaldechant der siebenbürgisch-sächsischen Kirche. (Nagyszeben, 1886.); Predigten und Reden. (Lipcse, 1894.); Die Generalkirchenvisitations-berichte (1870–1888.) (Nagyszeben, 1925.).
– Irod.: Apold; Bartoniek Emma: Magyar történeti forráskiadványok (Bp., 1929); Ce sînt şi ce vor saşii din Ardeal (Buc., 1919); Degener, Emlékbeszédek a MTA tagjai felett (Bp., 1904); Endes Miklós: Erdély három nemzete és négy vallása autonómiájának története (Bp., 1935); Gaál 2001; Herfurth F.: G. D. T. (1894.); Karácsonyi János: Mo. egyháztörténete főbb vonatkozásaiban 907–1900 (Nagyvárad, 1906); LSS; Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Kv., 1944); MMA; Neugeboren Emil: Az erdélyi szászok (Bp., 1913); Pintér; Politikai Mo. (Bp., 1912–14); Pukánszky Béla: A mo.-i német irodalom története (Bp., 1926); RMK; RNL; Sân-Giorgiu, Ion: Aspecte literare (Sibiu, 1938), Schuller A. Gy.: Unser Bischof D. Georg Daniel T. (1918.)Szinnyei; Szinnyei J.; Teutsch F.; Teutsch, Friedrich: Dr. Georg Daniel T.: Geschichte seines Lebens (Hermannstadt, 1894; 1909); Transilvania; Új ogy.-i almanach (Bp., 1888); ÚMÉL, Veress; Zoványi Jenő: A reformáció Mo.-on 1565-ig (Bp., 1921); Zoványi.