Málnás, 1915. febr. 25., † Mv., 2008. jan. 7.: jogász. – Felesége: Tolvaly Erzsébet (Székelykeresztúr, 1914. ápr. 1. – Mv., 1999. febr. 9.). Leánya: Judit, Márton Jánosné (1944. ápr. 27.–) biológia szakos tanárnő. – Elemi iskolát szülőfalujában végezte (1920–24), a Székely Mikó koll.-ban tanult (1924–32), Brassóban érettségizett (1932). A kv.-i Egyetemen joghallgató (1932–36) és itt doktorált (1940). Râmnicul Săraton katona (1936. nov. – 1937. nov.). Ügyvédjelölt Sepsiszentgyörgyön, közben több alkalommal katonai szolgálatra hívták be (1937–40). A székelyudvarhelyi törvényszéken fogalmazó, majd járásbíró (1941–44), frontszolgálatban hívták be, tart. hadnagyi ranggal, ahol megsebesült (1944. márc.), szovjet fogságban volt (1945. márc.–1947. júl.). Sepsiszentgyörgyön a szövetkezeti Központnál jogtanácsos (1947. okt.–1948. márc.), bíró a megyei törvényszéken (1948. márc.–1952. aug.), a Néptörvényszék elnöke (1953–57). A Maros MAT bírósági felügyelője (1957–68), a Maros megyei törvényszék elnöke Mv.-en (1968–75). A román Jogászszövetség tagja (1952–75). Tiszafából faragott balladáival és népi ihletésű féldomborműveivel 12 kiállításon vett részt, sok esetben Gámentzy Zoltán akvarellistával közösen.
– Irod.: Berekméri; Gyárfás L. Miklós: T. J. (V. Z., 1981. jún. 21.); Gyárfás 2013; Karda Ferenc: Egy javaslat nyomában (Új Élet, 1981, 10. sz.); KKACs; Kuszálik; [Nekrológ] (Nú., 2008. jan. 9.).
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE