TOLDALAGI László, nagyercsei és gelenczei gr.

1717, † 1779.: alispán, cs. és kir. kamarás, táblai ülnök, . – IV. T. Mihály (1682–1744) és Gyulay Katalin fia. Felesége: czegei Wass Katalin. Gyermekeik: Anna, Teleki Domokosné (1758–1780), László (1748–1806), István, Julianna – Bánffy Józsefné, Mária és Krisztina – Haller Zsigmondné. Basa László volt Koronkán a T. fiatal grófok nevelője, emlékkövet állított a sírjánál a mv.-i temetőben. Kihirdetett gr. (1746). A ref. koll. főgondnoka (1748–), adományokat is adott a koll.-nak (1766 és 1779). Előbb alispán, majd valóságos kir. táblai ülnök (1758). Pert folytatott a várossal Koronka felőli határszél birtoka tárgyában (1751); birtokot cserélt a várossal, hogy az évszázados vitát lezárják (1752). Korának egyik ismert jogtudósa. A saját levéltára számára lemásoltatta és összegyűjtötte a jogi szempontból legfontosabbnak vélt erdélyi vonatkozású iratokat. Megkezdte a városi palotájának építését, kiásták az alapokat (1742). Ő építette a mv.-i Toldalagi- barokk palotát a barátok temploma mellett, Jean Louis d’Orr / Luidor János († 1764) francia származású építész tervei alapján, belső díszítését Anton Schuchbauer és Schmidt Pál készítette (1759–62, –72). „A” kategóriába tartozó műemléket emléktábla jelzi (Pţa. Trandafirilor / Főtér 11. sz.). Ezzel ismét összeütközésbe került a várossal mivel az a szabálytalan építkezést letiltotta (1759. aug. 13). Befejeződött a palota építése (1762). Összköltsége 4908 forint, ami egyenlő a tulajdonos egyesztendei tiszta jövedelmével. Még Abafáján és Milványon is voltak birtokai. Kovásznai Sándor verses halotti búcsúztatót írt halálára.
– Irod.: Álló- és mozgóképek; Csepreghy 2010; Imreh; Keresztes; Keresztes Gyula: A T.-ház, 1–2. (Nú., 1991. jan. 18.; 1991. jan. 25.); Keresztes Gy.: A mv.-i Toldalagi-ház = Mv. történetéből; Keresztes Gyula: A hajdani Mv., 10.: A város régi épületei (Nú., 1996. jan. 20.); Koncz; Kornis; Kovásznai; Krón Füz. (1939. 4/9); Man: Tg. M.; Maros megye; Mv. műv. vár.; Mv.-Balás, Nagy Iván; Orbán János: Táblabírák, főnemesek, pallérok és házak: Városkép és társadalom változásai Mv.-en a Királyi Tábla beköltözése után [1754] = Könyvek által…; Pál-Antal 2006; Pál-Antal 2009; Pál-Antal Sándor: Az utolsó levél (Székelyföld, 2014, 1. sz.); Pálmay; Szabó M.: Mv. szabad királyi várossá alakulása (1560–1759) = Mv. történetéből; Tg.–Mureș – Mv.; Tîrgu Mureş; Valori mureşene de patrimoniu.