Bethlen, 1812, † Mv., 1889. máj. 5. eltemetve a Fatemplom temetőjében: g. kat. esperes, tanár, népvezér. – Fia: T. Ánániusz, felesége Moga Irén. – Plébános (1834–), Marosszentgyörgyön kezdte hivatását (1835. nov. 16.- 36. febr. 11.). Marosszentgyörgyön földbirtokai voltak: a Tanorokban és a Sóskútnál. Esperes Mv.-en (1836–89). Ilie Faragó ügyvéddel együtt részt vett a mv.-i román kancellisták olvasókörének alakuló ülésén, amelynek fontos szerepe volt a későbbi forradalmárok képzésében. Részt vett a balázsfalvi nagygyűlésen, annak egyik szervezője (1848. máj. 3/15.) és tagja volt annak a delegációnak, amelyik a kv.-i országgyűlésen előterjesztette a követeléseket. A hatóságok üldözése miatt Szebenbe, majd Meggyesre menekült, csak a forradalom után tért vissza Mv.-re, ahol vagyonától megfosztották, otthonát feldúlták és kifosztották. Sokat tett a Maros-völgyi román oktatásért, új iskolákat létesített Ákosfalván, Szentbenedeken, Koronkán, Marosszentgyörgyön, Véckén, Mosonban, Kebelén, Medgyesfalván, Maroskeresztúron, Erdőszentgyörgyön, és gondoskodott ezek fenntartásáról. Hozzájárult a marosszentgyörgyi román iskola létesítéséhez (1858). Részt vett a Románok Nemzeti Konferenciáján (1863), felemelte hangját a nemzeti és vallási egyenlőség és Erdély autonómiája érdekében. M. Eminescu Mv.-en tartózkodott (1866) egy éjszakát töltött a fatemplomban vendégeként. Tagja volt a Tófalvi parasztok megsegítését szervező bizottságnak (1869). Tagja volt a mv.-i ASTRA-nak (1876–). Román könyvtárat alapított, sokat foglalkozott az ifjúság nevelésével. Történelmi dokumentumokat gyűjtött, amelyeket Benkő Károly is felhasznált a Marosszék ismertetése c. munkájában. Közölt a brassói Gazeta Transilvaniei hasábjain. Levelezett G. Bariţiuval, I. Hodossal.
– Irod.: 1848–1849 Marosszék; Băciuţ, Nicolae-Şincan, Gheorghe Nicolae: Biserica de piatră „Înălţarea Domnului” Târgu-Mureş (Vatra veche, 2009, 11. sz.); Boar; Gyászjelentő; Időtár 1; Időtár 2; Mihu, Elena; Sângeorgiu de Mureş. Biserica; Şincan, Gheorghe Nicolae: „Inventarul tuturor bisericilor aflătoare ano 1872 sub protopresbiteratul Mureşiu Oşorheiului fiind protopreşbiter Parteniu Trombitaşiu de Bethlen” (Alba-Iulia, 2011); Pál-Antal; Popa, Traian: Tg. M.; Profiluri mureşene. 1.; Şincan 2006; Todea 2013.
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE