TRÓZNER Ferenc

Mv., 1925. márc. 18., † Mv., 2016. okt. 6.: orvos. – T. Sámuel († 1917) és László Anna (1837? – Mv., 1919. máj. 3.) unokája. Szülei: Ferenc és Paula. (1949). Felesége: Ádám Ilona főpszichológus (1949). Gyermekeik: Ferenc (1950) kinetoterapeuta; András (1952) vállalkozó. – A MOGYE általános orvosi karán végzett (1952), sebész szakorvos (1956), általános főorvosdiplomát kapott (1957), Közegészségügyi és higiéniai főorvosi oklevelet kapott (1968). Gyimesközéplokon körorvos (1954–56); Csík járás főorvosa, az Egészségügyi Nevelési Ház alapítója és igazgatója, több járás felelőse. A Maros Magyar Autonóm Tartomány egészségügyi osztályának munkatársa (1966–1968) A nagy kórház és több más egészségügyi intézmény létrehozása fűződik a nevéhez. A Maros Megyei Egészségügyi igazgatóság igazgatóhelyettes főorvosa (1968–90 körülig). Vezetője a Megyei Klnika Mentállaboratóriumának (1968.† 2010. márc. 13). – Megalapította és vezette a repülőmodellezés műhelyi tevékenységét (1941), újraszervezte és elindította a sportrepülői tevékenységet és repülőiskolán Mv.-en (1945) és Erdélyben elsőként emelkedett a levegőbe a Pilis nevű vitorlázó géppel Marosszentgyörgyön. A Maros Autonóm Tartomány repülőbizottság titkára és vezetője (1948), elnyerte a Media Forțelor Armatei elismerést. A nagy kórház és több más egészségügyi intézmény létrehozása fűződik a nevéhez. A mv.-i repülőiskola alapítója, ezüstkoszorús vitorlázó repülőpilóta és oktató. Katonai érdemérem (vitorlázó repülés) birtokosa (1948). Munka érdemérmet kapott (1962 és 1964), a Vöröskereszt bronz, ezüst és arany fokozatát nyerte el (1973). – F. m..: társsz: Anyák iskolája (Mv., 1969).
– Irod.: EMKK 2010; Kiss–Péterffy–Péterffy; [Nekrológ] (Nú., 2016. okt. 8., 10.); Réthy–Újvári–Váczi; Sipos.