TRÓZNER József, §

Mv., 1904. aug. 4., † Mv., 1984. febr. 6.: zenetanár, zeneszerző, zenekritikus. – T. Lajos és Soós Anna fia. Felesége Erkel Sára zongoraművész. – A Ref. Koll.-ban érettségizett (1922). Zenei tanulmányait a mv.-i Zeneiskolában végezte (1915–23) Tonházi Ferenc, László Árpád, Zsizsmann Rezső irányításával. Bp.-en közgazdasági egyetemen járt (1923–), majd a párizsi École des Hautes Études Comerciale kereskedelmi akadémia előadásait hallgatta (1924–25). Bécsbe ment nyelvtanulás céljával, de zongoraszakon végzett (1928–30) a zeneakadémián, ahol többek mellett Richard Stöhr és Franz Schmidt professzor irányította tanulmányait, Schmidt Meisterschule für Compozitionjában is tanult és zeneszerzői szakot végzett (1933–35). Hazatért Mv.-re, ahol hathatós zenei nevelőtevékenységet fejtett ki, zeneszerzéssel foglalkozott és a város szellemi életének tevékeny résztvevője lett. Zenetanár különböző mv.-i iskolákban (1946–): a Zenekonzervatóriumban tanított zeneelméletet, -történetet, zeneszerzést (1947–49), a Népi Művészeti Iskola és a Művészeti Líc. zeneelmélet, szolfézs és összhangzattan tanára nyugdíjazásáig (1949–71). Közben Mv.-en 3 éves Pedagógiai Főiskola létesült, ennek zenetagozatán összhangzattant, ellenponttant és formatant adott le (1961–68). Kiváló muzsikusok egész sorát indította el pályáján: Szabó Csaba, Csiky Boldizsár, Terényi Ede, Orbán György zeneszerzőket. Nagykultúrájú ember és kiváló pedagógus volt. Kitűnően beszélt németül, franciául, olaszul, latinul, oroszul, románul, érdekelte az irodalom, képzőművészet, történelem. A KZST tagja (1934–). Még Bécsben kezdett dalokat szerezni, ezt folytatta Mv.-en is. Szerzeményeit Köllő Wojtekovits Olga, Péter Emma, Bedő Emma, Dudutz Ágnes énekesnő közreműködésével, személyesen kísérve zongorán, adták elő koncerteken (1930–). Írt vokálszimfonikus, szimfonikus, kamara- és vokális zenét, írt dalokat népdalfeldolgozásokat, tömegdalokat. Főként Balassi, Babits, Juhász Gyula, Dsida Jenő, Berde Mária verseit zenésítette meg. De Rilke, Baudlaire, Verlaine, Michelangello, Shakespeare verseket is. A Román Zeneszerző Szövetség mv.-i fiókjának titkára (1949–60). – F. m..: szimfonikus zene: C-dúr szimfónia (1935); Székely rapszódia (1951); kamarazene: Fisz-moll vonósnégyes (1933); Téma és variációk egy népi témára (1934); D-dúr hegedű-zongora szonáta (1950); 2 zongora darab (1951); Három dal énekhangra és zongorára (Jodál Gábor, Eisikovits Mihály; Buk., 1951); 3 hegedú-zongora darab (1951); Kis darab fuvola-zongorára (1952); 2 darab hegedű-zongorára (1961); kórusművek: dalok Shakespeare, Michelangelo, V. Hugo, Elisabeth Browning, Baudelaire, Verlaine, L. Kain, R. M. Rilke, Petrarca, Goethe, Mallarmé; Burns; Charles d`Orleans, Babits Mihály, Balassi Bálint, Juhász Gyula, Dsida Jenő, Vajda János, Berde Mária, Kriza János, Szabó Lőrinc és mások verseire.
– Irod.: családi inf.; Benkő András: „Kedvenc műfajom a dal…” (A Hét, 1988, 41. sz.); Időtár 3; Katona Szabó István: Az Új Élet lexikona, 153. (Új Élet, 1976, 22. sz.); Kim; MÉL; MRL; Népújság (1950. febr. 1.); Sava; Sava-Vartolomei; Simon Dezső: T. J. (Utunk, 1973. szept. 7.); Sipos; Szépréti Lilla: Értékes, tartalmas élet (Új Élet, 1984, 8. sz.); T. J. [Nekrológ] (V. Z., 1984. febr. 7.; 1984. febr. 8.); Terényi Ede: T. J.-ről. négy dal margójára (Utunk, 1982. jan. 8.); Terényi Ede: T. J. emlékére (Utunk, 1984. febr. 24.); Todea 2013; ÚMÉL; Zenetudományi írások.