TRÓZNER Lajos, § hadrévi

Mv., 1867. szept. 11., † Mv., 1944. okt. 20.: ref. lelkész, tanár, író. – T. Sámuel († 1917) és László Anna (1837? – Mv., 1919. máj. 3.) fia. Testvére: Ferenc. Felesége Soós Pál leánya, Anna. – A középiskolát Mv.-en végezte majd a nagyenyedi ref. teológián tanult (1887–), ref. lelkésszé avatták (1891). Somosdon volt ref. lelkész, majd Mv.-en lelkipásztor és a Ref. Koll.-ban h. vallástanár (1891–96). A bp.-i egy.-en középisk. tanári oklevelet szerzett (1898) és a mv.-i Ref. Koll.-ban h. (1898–), majd r. latin-m.-angol, német szakos tanár nyugdíjazásáig (–1931)., az elöljáróság tagja. Marosszentgyörgyön volt helyettes lelkész (1924. júl. 1. – 1925 nyara). Az ifjúsági Önképzőkör elnöke. A KZST aktív tagja (1909), egyik alelnöke. A Városi Könyvtárnak könyveket adományozott. Írt irodalmi tanulmányokat s a KZST ülésein a Koll. dísztermében olvasta fel őket. Szerepe volt a KZST által korábban meghirdetett pályázatra beérkezett és kiadatlan népköltési gyűjtemény rendezésében és a Berde Mária gondozásában megjelent (1942) gyűjtemény kiadásának egyengetésében. Székely népköltészet gyűjtésével foglalkozott, és önálló kötetben ilyen tárgyú tanulmánya is megjelent (1900). Erdélyi lapokban Maros-Vidék, Székely L., Székely Napló, Vasárnap, Zord Idő stb. versei, cikkei és tanulmányai jelentek meg. A Mv.-i KZST Évkönyve szerk. (Lővy Ferenccel, Schmidt Bélával, 1914). A KZST tagja (1909), alelnöke (1910), az egyesület történetét is megírta. A Stefánia Kisdedóvó intézet alelnöke és elnöke, az IKE (Ifjúsági Keresztyén Egyesület) díszelnöke, a Háztulajdonosok Szövetségének elnöke, a Gecse Dániel Emberszereteti Intézet kezelőválasztmányi jegyzője. A Mv.-i Kaszinó választmányi tagja (1932). A ref. egyház presbitere, s marosi ref. egyházmegyei levéltár kezelője. – F. m..: A székely népköltészet (Mv., 1900); A m. nép jellemvonásai népköltészeti termékei alapján (Mv., 1903); Visszapillantás a Kemény Zsigmond-Társaság multjára = Ünnepi könyv; A székely népdalokról = Mv.-i KZST 1914; antológ.: Maros-Vásárhelyi lexikon (Mv., 1912); A Kemény Zsigmond Társaság története (A mv.-i Kemény Zsigmond Társaság. Évkönyve, 1914), Ünnepi könyv: Félszázados jubileuma emlékéül kiadta a Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság főtitkára, Sényi László szerkesztésében. (Mv., 1930).
– Irod.: Ágoston Albert: Alkotásainkra, értékeinkre emlékezve (Nú., 1993. dec. 14.); Biás István; Csekme; EM; Időtár 2; Időtár 3, Marosi-KZST; Marosi Ildikó; Marosszentgyörgy; MÉL; Molter; Mv. tört. 2.; Osváth; Parádi; Sebestyén; Sipos; Székelyföld í. k.; Szinnyei; ÚMÉL.