VÁSÁRHELYI Szőcs János

Mv., 1610 ? † ?: humanista prédikátor, vásárhelyi bíró fia. – Feltehetőleg mv.-i születésű. Idehaza és Debrecenben tanult (1626–), rektori hivatalt töltött be Zilahon (1631–32), ahonnan külföldre is ellátogatván Leidenben (1634), Franekerben, ismét Leidenben (1636), ahol disputált (1936), Művét Kuti Jánosnak a particula rektorának ill. Vásárhely bírájának és tanácsának ajánlotta. Angliában is járt (1638) és ott Tolnai Dali Jánossal és társaival magáévá tette a puritánizmus eszméjét. Üdvözlő verset írt Nyikos Jánoshoz (1638.). Pár alkalmi verset írt Bethlen Istvánhoz. Szerepel a Bethlen Krisztina emlékére összeállított Temetési pompa című gyűjteményben egy hosszú, magyar nyelvű búcsúztató verssel, amely szintén a leendő Murányi Vénusz egyetlen magzatát búcsúztatja Balassi-strófákban. Gyászbeszéde mintegy alkalmat is szolgáltatott a puritánusok stílusegyszerűsítő esztétikai elveinek meghirdetésére. – F. m..: Búcsúztató versek = Temetési pompa (Debrecen, 1632) gr. iktári Bethlen Christina temetése alkalmával; Oratio funebris super obitum… Stephani Bethlen junioris (1632.) (Franeker, 1635.).
– Irod.: Időtár 1; Szinnyei; Tóth István: A gyulafehérvári humanista költészet antológiája (Bp., 2001); Tóth István: Mv. irodalmi műveltségéről 6. (Nú., Múzsa., 453 sz., 2000. aug. 5), Zoványi.