VESZELY Károly, §

Bécs, 1820. okt. 20., † Borbánd (Fehér), 1896. nov. 4.: r. k. pap, prépost-plébános. – A gimn.-ot Gyulafehérváron, filozófiát Kv.-on, teol.-t Gyulafehérváron végzett. Pappá szentelték (1844. jan. 1.). Brassóban káplán és tanár (1845–). Az 1848–49. évi forradalomban vállalt szerepéért börtönbüntetést kapott (1850). Gyulafehérváron káplán (1851–52), gimn. tanár (1854), a Batthyáneum igazgatója (1860), majd baróti plébános (1864–), ahol megírta a baróti plébánia történetét. Kinevezték Mv.-re a katolikus plébánia élére, esperes és plébános (1867–74). Kevés gyakorlati érzékkel intézte a plébánia tennivalóit. Előnyben részesítette a szellemi munkát, a kérdések elméleti megoldását. Indítványozta az egyháztanács jogkörének bővítését. A kv.-i plébánia mintájára új önkormányzati szabályzatot dolgozott ki, amely értelmében a vagyonkezelést teljesen ennek hatáskörébe akarta vonni. Egyik fő feladatának a r. k. leányiskola ügyének megoldását tekintette. Nyomdát szervezett a plébánia keretében. Imets Fülöp és Kovács Ferenc teológiatanárokkal részt vett a Szent László Társulat szervezte moldovai és havasalföldi utazáson (1868), amelyről útleírást is megjelentettek. A Mv.-en megalakult iskolaszéknek, megválasztott elnöke lemondásáig (1871. máj.–nov.). A régi gimn. tűzkárosodott épületének újraépítésébe kezdett az erdélyi r. k. Státustól felvett kölcsönnel (1874). A bérleti szerződés megszűnése után, ennek értelmében, a Státus birtokába került az iskola emeleti része. A r. k. főgimn. első biztosa volt és utódja Kovács Ferenc apát-plébános. Az erdélyi státusgyűlés referensének választották (1874. okt.), ezért Kv-ra távozott, ahol plébános volt (1875); majd borbándi plébános (1881–) haláláig. Mv.-en iskolai szaklapot szerkesztett Néptanoda c. (1870–74) Szerkesztette Kolozsvárt az Erdélyi Egyháztörténelmi adatokat (1860); a Gyulafehérvári Füzeteket (1861–1862.) Két füzet; az Erdélyi Kath. Hitszónokot (1863–67. Kv., (a III. kötet Mv.-n jelent meg 1878-ban) a Néptanodát (1870. jan. 13-tól 1874 végéig Mv.-en)., a Székelyföldet (1873–74). Fogarasy Mihály püspök és az ő hagyatékából építették Mv.-en a volt Zárda, ma Művészeti iskola épületét, Jelinek Antal tervei alapján, Soós Pál kőművesmester irányításával (1890), ahol a Ferenc-rendi nővérek elemi és polgári leányiskolája működött benne az államosításig (1948). – F. m..: Erdélyi tanulók május ünnepi dala. Négy énekszóra, zongorakísérettel. Szövegét írta… dallamát szerzé Mátray Gábor. (Buda, 1859.); Egy kis felvilágosítás az „Erdélyi egyháztörténelmi adatok” 1. kötetének érdekében (Kv., 1861); Gyulafehérvári füzetek 2. (Kv., 1862); Beköszöntő egyházi beszéd, melyet beigtatása alkalmával elmondott. (Mv., 1867); A baróti plébánia. (Brassó, 1868.); A konyhakertészet… a r. kath. leányiskola számára szerkesztette V. K. (Mv., 1869); Mit kell tennie a néptanítónak, hogy pályáján mindig előhaladhasson. (Kv., 1877); A szentimrei csata. Hősköltemény. (Kv., 1879); Érzelemhangok (Kv., 1881.); Az erdélyi róm. kath. püspöki megye autonomiája, vagyis az 1711-től 1892-ig tartott erdélyi róm. kath. Statusgyűlések nevezetesebb tárgyalásainak, felterjesztéseinek és más ezekre vonatkozó okmányainak gyűjteménye. (Gyulafehérvár, 1893.); társsz.: Veszely, Imets és Kováts utazása Moldva-Oláhországban 1868. (Mv., 1870); antológ.: Bem album (Mv., 1884); szerk: Erdélyi római-katolikus egyházmegye autonómiájának története; Száva Farkas: Gyümölcsészeti levelek (Mv., 1871); Erdélyi egyháztörténelmi adatok (Gyulafehérvár, 1860–93); ford.: Túl a síron ismét megismerjük egymást. Irta Blot atya, (Gyulafehérvár, 1882.).
– Irod.: Erőss; Ferenczi Sándor 2009; Ferenczi Sándor 2012; Fodor Sándor: Mv. iskolaváros (Központ, 2010. febr. 3–9., 5. sz.); Híres polgárok; Időtár 2; Incze; Maros megye Maros megyei m. tört.5.; Nemes; Pál-Antal 2003; Pál-Antal 2013; Pál-Antal – Szabó 2.; Pál-Antal Sándor: A gymnázium catholicumtól a főgimnáziumig = Emlékk. Szabó Miklós; Rácz 2009; Szinnyei; Szinnyei J; Szinnyei J- Sz. J.; Vásárhelyi Hírlap, 2007. szept. 7., 5. sz.; Veress.