WELLMANN Oszkár, §

Szászrégen, 1876. okt. 8., † Bp., 1943. máj. 4.: állatorvos, egyetemi tanár, akadémikus. – A bp.-i Állatorvosi Főisk.-n állatorvosi (1897–1901) és bp.-i Egyetem Orvosi Karán végezte, az elsők között állatorvosi oklevelet szerzett (1907). A bp.-i Állatorvosi Főisk. élettani int.-ében I. tanársegéd (1897–1901), Kaposváron gyakorló állatorvos (1901–05). A bécsi és a berlini mezőgazd. főisk.-n is tanult, Dániában, Franciao.-ban, Hollandiában, Nagy-Britanniában és Svájcban tett tanulmányutat (1908–09). Az Állatorvosi Főisk. állattenyésztéstani int.-ében segédtanár (1907–), az állattenyésztéstan r. tanára (1910–); a főisk. rektora (1931–33), a bp.-i műszaki és gazdasági egy. mezőgazd. és állatorvosi karán az állattenyésztéstan ny. r. tanára (1934-től haláláig). Kidolgozta a szarvasmarha-törzskönyvezési rendszert (1926), amely alapját képezte a Rómában megkötött nemzetközi egyezménynek (1936). A török és a perzsa kormány meghívására Töröko.-ban (1932–33) és Perzsiában (1936) irányította a korszerű állattenyésztés megszervezését. Főként az állattenyésztés fiziológiai, biokémiai és anyagforgalmi, valamint biológiai-örökléstani kérdéseivel foglalkozott. Gyakorlati munkássága nagymértékben járult hozzá a mo.-i állattenyésztés fellendüléséhez. Az ásványi sók és a vitaminok fontosságának hangoztatásával az okszerűbb takarmányozás, a korszerű szarvasmarha-törzskönyvezési rendszer kidolgozásával egyengette a helyes tenyészkiválasztás útját. Az MTA tagja (l. 1936, r. 1941). Az Orsz. Törzskönyvelő Bizottság elnöke, a Szarvasmarha-tenyésztő Egyes.-ek Orsz. Szöv. alelnöke. A M. Természettud. Társulat mezőgazd. szakosztályának alelnöke (1933–39, 1941–43). A felsőház tagja (1936–41). A M. Agrártudományi Egyesület Wellman Oszkár-emlékérmet alapított a tudományterületen végzett kiváló tevékenység elismerésére (1973). Születésének 100. évfordulóján az Állatorvosi Egyetem szoborparkjában felavatták a mellszobrát. – F. m..: Vizsgálatok a Ca, Mg és P forgalmáról éhező állatokban (Bp., 1907; németül: Bonn, 1908); A tehéntej és a korrigált lefölözött tej kihasználása (Bp., 1913); Fiatal malacok anyag- és energiaforgalma malacelemzéssel egybekötött etetési kísérletek alapján (Bp., 1916; németül: Berlin, 1921); Általános állattenyésztéstan (Bp., 1921; 1928); Fiatal állatok anyagcseréje és energiaforgalma (Bp., 1925); A meghonosulás hatása a háziállatokra és a külföldi állatfajták eredményes tenyésztésének feltételei (A Természet-, Orvos-, Műszaki és Term.tud. Orsz. Kongresszus munkálatai. Bp., 1926); Magyarország állattenyésztése, I. Szarvasmarhatenyésztés (Bp., 1926); Szarvasmarhák bírálata és törzskönyvelése (Bp., 1926; 1940); Küllemtan (Bp., 1927); A szarvasmarha-tenyésztés időszerű kérdései (Bp., 1927); A rachitis…, II. Biochemiai rész (Bp., 1932; németül: Jena, 1932); A baromfi, szarvasmarha, juh, kecske, kutya és nyúl tenyésztése. Előadásai alapján jegyezték Romvári József, Tóth Béla (Bp., 1938); Lótenyésztés (4. jav. kiad. Bp., 1938); A borjú okszerű felnevelése (Bp., 1939); Az örökléstan újabb vívmányai és gyakorlati hasznosítása (A mezőg. haladás legújabb vívmányai. Bp., 1940); Magyarország szarvasmarha-tenyésztése (Mezőg. és állatorvosi előadások… a soproni nyári egy. tanfolyamán. Bp., 1941); A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének eszközei (Haladó gazdák útmutatója. Bp., 1942); társsz.: A borjú felnevelése (Czakó Józseffel; Bp., 1928, 1956);
– Irod.: Encyc.Hung.; MÉL; MNL; A MTA tagjai (Bp., 2003); MTL; Profiluri reghinene; RNL; Székely tudósok; ÚMÉL.