BARABÁS Endre, Középajtai Barna Endre; Ajtai András; Moldvai András

Középajta, 1870. márc. 5., † Bp., 1945. máj. 28.: tanár, újságíró. – A tanítóképzőt Nagyenyeden, Bp.-en végezte. Mv.-en tanított a ref. felső leányiskolában, majd a községi polgári iskolában (1894–1901). Tanított az Önálló Kereskedelmi Tanonciskolában (1895) természettant és számtant. Tanár volt még Székelykeresztúron (1901–), Kv.-on (1903–11), Déván (1911–19). A mv-i Székely Társaság alapítótagja. A román hatóságok kiutasították (1919. nov.). Bp.-en élt, ahol először a miniszterelnökségi sajtócenzúra, a Bocskai Társ., majd a Népies Irod. Társ. munkatára. Főigazgatói címet kapott (1925–). Az általa erdélyiek számára alapított otthonban számos, Bp.-en tanuló fiatalnak nyújtott segítséget diplo­májuk megszerzéséig. Az iskolai tanul­mányaikat végzők támogatására ún. „gyám­szülő társaság.”-okat (1925), s a végzettek további sorsát figyelemmel kísérő „gondviselő társ”.-okát hozott létre. Tanügyi, szövetkezeti és társadalompolitikai cikkei jelentek meg folyóiratokban: Család és iskola, Gazdaszövetkezet, Magyar Tanítóképző, Néptanítók Lapja, Polgári Isk. Közlöny, Szövetkezés, Közgazdasági Szemle. A Dévai Tanítóképző Ért. (1911–19) és Bp.-en az Erdélyi Hírek (1920) szerk. – F. m.: A székely kivándorlás és a Romániában élő magyarok helyzete (Bp., 1901); Székelykeresztúr közgazdasági leírása (Bp., 1904); Udvarhely vármegye közgazdasági leírása (Bp., 1904); Az erdélyrészi népfajok birtokaránya (Bp., 1905); Magyar tanulságok a bukaresti kiállításról (Kv., 1906); Közgazdaságtan (Bp., 1906); A magyar néptanítók szociális feladatai (Bp, 1906); Maros-Torda vármegye és Marosvásárhely közgazdasági leírása (Bp., 1907); Románia közoktatásügye (Bp., 1907); Németországi tapasztalatok és a nemzetiségi kérdés Poroszországban (Bp., 1908); A poroszországi tanítóképzés (Bp., 1908); Románia nemzetiségi politikája és az oláhajkú magyar polgárok (Bp., 1908); Románia mezőgazdasági és szociális helyzete (Kv., 1909); Kolozsmegye közgazdasági leírása (Bp, 1910); A néptanítóképzés szociális iránáiról (Déva, 1914); A romániai magyar kisebbség sérelmei (Bp, 1922); Erdély statisztikája (Lugos, 1924); Nagyenyedi vén diákok (Bp., 1926); A romániai magyarnyelvű oktatás első tíz éve (Lugos, 1928; németül, 1929); A magyar és román kultúrpolitika irányai (Bp, 1931); Epizodok a románság történetéből a magyar uralom alatt (Lugos, 1932); A falukutatás és a tanítók (Bp, 1935); A magyar iskolaügy helyzete Romániában, 1918- 40- 41 (Kecskemét, 1941); Magyar iskolaügy helyzete Romániában 1918–40–41 (Kecskemét, 1944). Az Amerikába irányuló székely kivándorlás = Egyed Ákos 1970 (szerk.).
Irod.: Balaton Petra: A székely társadalom önszerveződése: A Székely Társaságok (I-II.): Törekvések Székelyföld felzárkóztatására a 20. század elején (Korunk, 1. sz., 2010. jan.; 2. sz., 2010. febr.); Bernády; Birtalan Ákos: B. E. – Székelyföld gazdasági érdekeinek képviselője = Az erélyi m. gondolkodás múltjából (XIX-XX. sz.) (Kv., 2001); Gulyás; Kádár Zsombor: Közgazdasági leírások értékei = Kádár Zsombor: Székelyföldi erdészeti arcképcsarnok (Bp., 1999); Nemes; Ökrös; Pedagógiai Lexikon (Bp., 1997); RMIL; Schack Béla: Kereskedelmi iskoláink és tanárai a Millenium esztendejében (Bp., 1896); ÚMÉL