BARANYAI DECSI CZIMOR János, § Decsi (Czimor) János, Decsi Csimor János, Decsi János, Johannes Decius Barovius Csimor, Ioanes Decius Barovius

Decs, 1560–65–70. k., † Székelyvásárhely (ma Mv.), 1601. máj. 15.: humanista tudós, történetíró, tanár. – Tanulmányait Tolnán kezdte majd, a törökök elől menekülve, a debreceni és kv.-i ref. iskolában folytatta. Bánffy Farkas fejedelmi tanácsosnak külföldi egyetemre menő Bánffy Ferenc nevű fiával peregrinált. Elindultak Boncidától Székelyvásárhely, Homoródszentpál (itt csatlakozott hozzájuk Korniss György), Brassó érintésével, ahol találkoztak a Kovacsóczy Farkas vezette küldöttséggel és mentek tovább, Kézdivásárhely, Ojtozi-szoros, Tatros, Bákó, Szucsáva, Halics, Lembergen át, a lengyel királyválasztásra Varsóba mentek, ott elváltak a küldöttségtől és Danzig, Stettin, Berlin után Wittenbergbe érkeztek (1587. júl. 26.). Élményeit verses útibeszámolójában, a Hodoeporicon-ban, örökítette meg. Valószínű, hogy jogot tanult, ennek bizonyitéka későbbi műve, amit Heltai Gáspár adott ki Kv.-on (1598): Syntagma institutionum Juris Imperialis ac Ungarici, ezt Báthori Zsigmondnak dedikálta. A strassburgi egy.-en fejezte be filozófiai és orvostudományi tanulmányait (1590–92), filozófiából doktorált, disszertációja Synopsis philosophiae, amit Kovacsóczy Farkasnak dedikált és kiadásban is megjelent (1595). Külföldi tranulmányai befejezése után érkezett meg Székelyvásárhelyre (1592). Szilvási János lelkész meghívására, a ferencesek elhagyott kolostorába került, a Schola Particula professzora lett haláláig. Az iskolát koll.-má fejlesztette, harmadik ismert rektora (1593–1601). Báthori Zsigmond parancsára rövidesen kivégezték támogatóit, fizetés nélkül, mostoha körülmények között élt anyjával és mostohatestvérével a szük iskolában, sajnálta hogy lemondott a sárospataki rektori meghívásról. Munkássága ellenére nem kapott támogatást a fejedelemtől, de sikerült utlevelet szereznie (1596), ellátogatott felső Magyaro.-ra és támogatókat szerzett. A mv.-i városi tanács és a város papja, Piskolti Fabricius Mátyás segítségével megkapta a valamikori Szt. Miklós templom mellett lévő iskolaépületet (1597. aug.) lakás és iskola számára (a mai Bolyai iskola helyén), segítségül új tanár is érkezett (1598) Babolyi (Bábonyi?) Boldizsár személyében és feltehető, hogy Piskolti Fabricius Mátyás is tanított a koll.-ban. Megnősült (1600), de igen korán meghalt (1601). Forrásanyagokat gyűjtött, jogtudományi, történelmi és művelődéstörténeti munkákat jelentetett meg, latin bölcseleti munkák szerzője, közmondásokat fordított, m. szólásokat gyűjtött és jegyezett le. Az Erdély 1592–98. évi történetét feldolgozó munkájával Báthori Zsigmond törökellenes politikáját támogatta. A mostoha körülmények ellenére, sokat dolgozott, tudományos munkássága jelentős, az erdélyi késő humanizmus egyik legjelentősebb tudósa volt, hozzájárult a mv.-i oktatás és tudomány fejlesztéséhez. Még Strassburgban J. L. Havenreuter professzora hatására 5000 közmondást tartalmazó klasszikus gyűjteményt adott ki. A többnyelvű közmondás gyűjteményét, az Adagio-t m. közmondásokkal is kiegészítette, Bártfán jelent meg (1598) és a következő századokban nagy mértékben befolyásolta a m. irodalmi nyelv stílusát. (1598). Átdolgozta, kibővítette, részben m. közmondásokkal helyettesítette Erasmus közmondásgyűjteményét. A m. nyelvű retorikus próza első művelője és az első m. közmondásgyűjtő. Jogi tanulmányt írt, a három kötetes erdélyi jogtörténete a Syntagma, az első kisérlet a jog megreformálására. Magyarra fordította Sallustius két történelmi művét. Historia rerum hungarica történelmi munkája kéziratban maradt, elveszett, csak néhány fejezete ismeretes. Előszót írt Telegdy Jánosnak a székely rovásírást bemutató tanulmányához (1597), amelyben áttekinti a nyelvtanok történetét saját koráig. Részint görög, részint latin búcsúverseket írt Debreceni Tankó Miklóshoz (1588.), Tolnai Szabó Jánoshoz (1588.), Eszlári F. Demeterhez (1589.), Péchy Zsigmondhoz (1589.), s üdvözlő verset br. Forgách Mihályhoz (1589.) és Reichmund Andráshoz (1591.). Temetésén Piskolti Fabritius Mátyás mondta a gyászbeszédet (1601. máj. 16). Megemlékezve tevékenységéről és tiszteletadás képpen a mv.-i Vártemplom gótikus termének falán emléktáblát avattak (2001. máj. 15.). – F. m.: Hodoeporicon itineris Transylvanici, Moldavici, Russici, Cassabii, Mosovici, Prusicii, Borussicii, Marchici et Saxonici exantlati 1587 (Witebergae, 1587; magyarul: Hodoeporicon. Utazások a régi Európában. Szerk. Binder Pál. Buk., 1976); Bucsúversek a wittenbergai egyetemről hazatérő magyar ifjakhoz: Tankó Miklóshoz (1588, görög vers), Tolnai S. Jánoshoz (1588, latin vers), Ujfalvi Pécsi Zsigmondhoz (1589), Eszlári F. Demeterhez (1589); Joanis Decii Barovii Comentarium de rebus Ungaricis, 1592–1598 (Pest, 1865 magyarul B. D. J. magyar históriája, a szerző életével közli Toldy Ferenc; Pest, 1866; Bp., 1977; Bp., 1982); Syntagma institutionum juris imperialis ac Ungarici…(Claudiopoli, 1593.); Synopsis philosophiae in privatum memoriae subsidium… (Witteberg, 1595); Az Caius Crispus Salustiusnak két Historiája (Cibinii, 1595.; Bp., 1979); Adagiorum greco-latino-ungaricorum chilidiades quinque (Bartfae, 1598; Bp., 1978); Joannes Decius Barovius Joanni Telegdio S. P. D. ex foro Siculorum, die 5. Martii 1598 (Levél Telegdihez a Hun-schita írásról, mely Telegdinek: Rudimenta priscae Hunnorum linguae, brevubus quastionibus et responsionibus comprehensa c. könyvének elején jelent meg (Lugduni Batavorum, 1598; és Bod Péter M. Athenasának elején 1766); Syntagma institutionum Juris Imperialis ac Ungarici (Kv., 1598); Baranyai Decsi Jánosnak a török elleni háborúra buzdító beszéde, 1598 (Szeged, 1990); Báthori Zsigmond harcai a török ellen = Erdély öröksége 2.; B. D. J. figyelmeztető szózata Zsigmondhoz, Erdély, Moldva és Havasal­föld… fejedelméhez… 1598-ban… (Ford. Tar Ibolya, kiad. Balázs Mihály, Monok István, Varga András; Lymbus, 1990); antológ.: Proseutikón in honorem… Ioannis S. Tolnai… in Ungariam rediret…/Auctt. … J. B. D. etc. (Witebergae, [1588]); Propemptica honoratissimi …Nicolao Tancko Debrecino … ex Witebergensium Academia in Ungariam…29. Septemb. ituro… consuetudinis memoria / Auctt. … J. B. D. etc. (Witebergae, [1588]); Propemptica in discessum doctissimi viri … Demetrrii F. Ezlarini … in …Hungariam redeuntis Calend. Septembris… 1589 scripta…/ Auctt. … J. B. D. etc. (Witebergae, [1589]); Propemptica honorem nobilissimi … Sigismundi Peczi de Vyfalu…in Ungariam rediret XXV Martii… 1589… / Auctt. … J. B. D. etc.) (Witebergae, [1589]); Humanista történetírók (Bp., 1977); Janus Pannonius (Bp., 1982); Erdélyi magyar emlékírók; Báthori Zsigmond harcai a török ellen = Erdély öröksége (Bp., 1941–42; Kovács Attila Zoltán. Erdély szolgálatában: Emlékírók könyve (Pomáz, 2007); ford.: Sallustius Crispus, Caius: Az Caius Crispus Salustriusnak két históriája ([Szebenben], 1596; 1979); Erasmus, Desiderius etc. [Adagiorum Graecolatinoungaricorum chiliades quinque] ([Bartphae, 1598]).
Irod.: B. D. J. magyar históriája Előszó (Pest, 1866); Beöthy; Berecz Sándor : Mo. művelődésének története (Szentes, 1905); Bihari Péter: Általános és hazai művelődéstörténet (Bp., 1884); Bisztray Gyula: Író és nemzet (Bp., 1943); Bodnár; Borbély; Cat. Bibl. T.-B.; Chiorean 2008; Dankanits Ádám: XVI. századi olvasmányok (Buk, 1974); Dóczy; Egyed Á. 2013; Encyc. Hung.; Erdély öröksége (Kv., 1941–42); Erdélyi panteon; Erős várunk; Ferenczy-Danielik; Frankl; Gulyás; Hajós József: B. D. J. emlékezete (Helikon, 10. sz., 2001. máj. 25.); Horváth Éva. Már ötszáz éve elkezdődött nyelvünk tudatos művelése (Nú., 2023. nov. 10.). Máthé-Haller; Homan; Idők szép virága; Időtár 1.; Kardos Tibor: A magyarság antik hagyományai (Bp., 1942); Koncz; Koncz József: A mv.-i ev. ref. régi iskola ismertetése (Mv., 1884); Korunk (10. sz., 2001. okt.); A magyar irodalom története: képes (Bp., 1906-07), A magyar irod. története 1900-ig (Bp., 1913); Magyar protestáns egyháztörténelmi monográfiák (Bp., 1880); A magyar próza könyve (Bp., 1942); MAMŰL, Marczlali; Máthé Márta; Marosszéki krónikák 1.; MÉL; MIIB; MNL; Nú. (2001. máj. 16.); Pál-Antal 2009; Parádi; Pintér; Profiluri mureşene. 2.; RMK; RNL; Sebestyén Gyula: A magyar rovásírás hiteles emlékei (Bp., 1915); Sebestyén Mihály: Erasmus és Vásárhely (V. Z., 1986. aug. 3.); Sebestyén Mihály: A múzsák kegyeltje: B. D. J. (Nú., 1990. aug. 10.; 1990. aug. 24.); Sikóssy; Szabó József S.: Magyar ref. Sion (Debrecen, 1909), Szabó Károly: Adatok D. J. életéhez (Magyar prot. egyháztörténelmi monográfiák, 1881); Szily Kálmán: Adalékok a magyar nyelv és irod. történetéhez (Bp., 1898); Szinnyei; Szinnyei J.; Thury; Todea 2013; Toldy; Toldy Ferenc: D. J. Összegyűjtött munkái 1. (1865); Tóth; Tóth István: A gyulafehérvári humanista költészet antológiája (Bp., 2001); Tóth István: Vásárhelyi humanista költők (V. Z., 1969. jan. 4.); ÚMÉL, Veress Zoványi