BARLABÁSI Lénárd, csesztvei, héderfájai, makfalvi, Barlabássy Lénárd, Héderfáji Lénárt, Barlabási Leonárd, héderfáji, Barlabási Lénárt, Leonhardus, Barrabassy, Barlabasy, Barlabassius

Csesztve, 1452., † Héderfája, 1525. jan.: erdélyi alvajda, a székelyek alispánja, patronus, templomépítő. A mv.-i Vártemplomban nyugszik. – Apja B. János, gyulafehérvári várnagy (1436–1509). Testvérei: János (1451–1512); Mihály (1454–1517). Felesége: 1. Bogáthy Margit, 2. Geréb Magdolna. – Gazdag, előkelő székely család sarja, bizonyára a priorok rendjéből. Jogi tudása, latin nyelvismerete alapján feltételezhető, hogy felsőfokú iskolákat végzett. Báthori István erdélyi vajda familiarisa (1493). II. Ulászló Mo. és Cseho. királya, nevezte ki Erdély alvajdájának (1501–1525) és a székelyek ispánja haláláig (1507–25). Neve először 1493-ban fordul elő oklevélben. Nagykiterjedésű birtokai voltak, székhelye Héderfáján, ahol reneszánsz stílusú kúriát építetett s falába kőbe vésett emléktáblát helyezett el (1508). Ez az épület romos állapotban, de megmenekült az enyészettől, még látható és tervezik a felújítását. A Dózsa György vezette parasztlázadás idején ő vezette a kv.-i csatát (1514). Több dokumentum őrzi az idő tájt kiadott rendeleteit. Székelydálya templomát és a mv.-i Boldogasszony templomot (ma Vártemplom) építette. Címere megtalálható a székelydályai templom szentélyét díszítő címerek között. Igen bőkezű mecénás volt. Jelentős összegeket adományozott a mv.-i, fehéregyházi, medgyesi, tövisi szerzeteseknek, a marosszentkirályi pálosoknak, a segesvári domonkosoknak, a mv.-i apácáknak, a héderfáji kápolnának, a bonyhai templomnak és még más szerzeteseknek. Misealapítványt tett a maga és János elhunyt testvére és valamennyi utóda lelki üdvéért. Birtokait (Küküllő, Doboka, Torda, Héderfája, Alsókápolna, Mikefalva, Csesztve, Cserged, Csűdőtelke, Somostelke) gyermekei és testvérei elosztották. A mikefalvi kápolnának ezüst kelyhet és miseruhát adományozott (1525). Héderfáján írt végrendeletében (1525. jan. 28.), adományokat hagyott a héderfáji és mikefalvi egyházra, a ferences rendháznak Fehéregyházán, úgy intézkedett, hogy a székelyvásárhelyi kolostorban (ma Vártemplom) temessék el. A mv.-i ferenceseknek 50, a begináknak 50, a temetésére 100 forintot hagyott és a mv.-i barátoknál hagyta, ősi szokás szerint a temetésre feldíszített hátas lovát és címereit. Címerei a többi nemes urakéval együtt, a templom falán voltak elhelyezve. Ennek azonban ma nincs nyoma.
Irod.: Akták és levelek Erdély- és Mo. Moldovával, Havasalfölddel való viszonyához (Bp., 1914); Balogh Jolán 1943; Barabássy családi inf.; Búzásbesenyő; Filep 2.; Héderfája és egyháza; Időtár 1.; Kelemen Lajos 2006; Krón Füz (1937. 2/6); Léstyán – templomok 1.; Lupaş Ion: Zur Geschichte der Rumänen (Sibiu, 1943); Magyarok életrajzai (Pest, 1857–59); Maros megye; Molnár; Pál-Antal 2009; Pálmay; Héderfája és egyháza; Szekeres A. I.: Címeres emlékek Radnóton = Pál-Antal–Simon; SzOkl, 1; Székelység