BARTÓK Béla, §

Nagyszentmiklós, 1881. márc. 25., † New York, 1945. szept. 26.: zeneszerző, zongoraművész, zenetudós a MTA tagja. – Felesége: 1. Ziegler Márta (1909. nov. – 1923 elváltak), mv-i volt, ill. közeli rokonai éltek itt. Fiúk ifj. B. B. – Meghallgatta Dósa Lidi, kibédi falusi lány énekét (1904): „Lejegyeztem éneke nyomán egyszeribe 5–6 dalt, csupa teljesen ösmeretlen dallamot, és ami még fontosabb, olyan dallamokat, amelyek teljesen elütöttek az ismert városi magyar népi típusoktól. Ez az első kísérlet határtalan lehetőségek felé mutatott utat: elhatároztam, hogy rálépek erre az útra, kellő előkészület után…” Visszatért Kibédre is (1904, 1905). Többször gyűjtött kolindákat a mai Maros megye m. és román falvaiban: Székelyhodoson (1904. ápr., 1909. aug., 1914 tavaszán, 1918), feleségével együtt és külön-külön dallamokat gyűjtött Ákosfalván (1909), Mezőszabadon (1912), Görgényhodákon (1913). Bala, Körtekapu, Marosliget, Kincsesfő, Libánfalva, Idecspatak, Kislekence, Mezőmajos, Nyárádtő, Görgényorsova, Maroskövesd, Felsőrépa, Erdőszakál, Ehed, Mezőszabad lakóit énekeltette (1914). Nyárádköszvényesen, Nyárádremetén, Székelyvaján gyűjtött (1914). Jobbágytelkén (40 dalt vett fel fonográfra, ebből 14 helyi volt, 1914-ben), Felsőorosziban Vasile Suciu énekelte azt a karácsonyi éneket (1914. ápr. 30.), amelynek dallama képezte a Cantata profana alapmotívumát. Kisgörgényen áll még az az eperfa, a volt ref. egyházi iskola, a mostani művelődési ház udvarán, amely alatt hallgatta a falu akkori kiváló énekeseit. A fán elhelyezett táblácska felirata: „ E fa alatt hallgatta Bartók Béla a ‘tiszta forrás’ csobogását 1914 tavaszán. „ Jobbágytelkén is gyűjtött (1914. ápr.). ahol Petres József kántortanító vendége volt. Hozzávetőleg 3 500 román népi dallamot gyűjtött és több mint 1200-at publikált is, ezzel a világ számára is ismertté váltak és nagymértékben serkentette a román folkloristák tevékenységét is. Erdélyben előadóként először Mv-en lépett fel a Transsylvania díszetermében a Zene Társaság meghívására (1912. ápr. 20.), amikor első feleségével Ziegler Mártával Mv-en tartozkodott. Mv.-en volt és gyűjtött (1916) is. Második koncertje (1922. febr. 24.) után még tervezett egy harmadikat (1927. febr. 22.), de ez megbetegedése miatt elmaradt. Nagy István mv.-i zenetanár, karmester az elsők közt volt, aki B. művészetét népszerűsítette kamarakórusával, iskolai énekkarokkal. Dalaiból énekelt Ferenczy Zsizsi, Tóth Erzsébet. A Népi Együttes kórusműsorában Bartók és Kodály alkotásokkal is szerepelt vezényelt Birtalan Judit és Szalman Loránd (1968. ápr. 17.). A kórusaiból a Zoltán Aladár szerk.-tte a Dalgyűjtemény (Mv., 1958), és a Birtalan József és Szász Károly összeállította Szállj szépszavú dal (Mv., 1972) kötetek jelentek meg. Tiszteletére az Igaz B. számot adott ki (1970. okt. 21. és 1981. febr. 25.) és Száll a páva c. B.-dalestet tartottak Mv.-en Kerekes Tóth Erzsébet és Nemes Levente közreműködésével (1970. nov. 27.). Zeno Vancea román nyelvre fordította Szabolcsi Bence Bartók Bartók-tanulmányát. B. személyisége és zenéje megihlette megyénk költőit (Tóth István, Székely János, Szőcs Kálmán), képzőművészeit (Macskássy József, Makkai Piroska, Izsák Márton, Bandi Dezső) a múltban és a jelenben is. Mv.-en születésének 100. évfordulóján a Filharmónia és a Zeneszerző Szövetség B. –emlékestet tartott a Kultúrpalota kistermében (1981. márc. 24.) és B.-emlékhangversenyt a nagyteremben (1981. márc. 26.); felavatták szobrát a róla elnevezett utcában a volt Korzó közben (1981. nov. 22), alkotója Izsák Márton szobrászművész. Születésének 125-ik évfordulóján emlékrendezvények voltak Mv.-en (2006. máj. 26–27), Bartók-emlékplakettet avattak a mv-i Kultúrpalota emeleti előcsarnokában (Gyarmathy János alkotása; 2008. máj. 10.).
Irod.: Adamovits S.; Tiberiu Alexandru: B. B. despre folclorul românesc (Buc., 1958); Bartók – könyv, 1970–1971 (Buk., 1971); Benkő András: B. B. Romániai hangversenyei, 1922–36 (Buk., 1970); Benkő András (Korunk évk., 1974); Bónis ferenc: Élet-képek: B. B. (Bp., 2006); Bota, Sorina; Elekes M-A. 2007; Időtár 2.; Időtár 4.; Kim; Kiss Ferenc, K.: Bartók Jobbágytelkén (Új Élet, 5. sz., 1981); László Ferenc: B. B.: Tanulmányok és tanúságok (Buk., 1980); László Ferenc: Hányszor járt Bartók Mv.-en? (V. Z., 1982. nov. 6.); Maros megye; Ötvös József: Mv.-i szobrok és alkotóik (10): Bartók Béla (Nú., 1. sz., 2007. jan.); Pintér Lajos: Bartók és Kodály román impresszáriója [Aurel Tămaşiu] emlékezik (Új Élet, 10. sz., 1972); Ráduly János: B. B. Kibédi énekese [Dósa Lidi] (Erdélyi Toll, 2. sz., 2009); Ráduly János: Bartók – Dósa Lidiről (Nú., Múzsa, 2007–2009 k.; RMIL (1, 3. köt.); Sepsiszéki; Sipos Sándor: B. Kisgörgényben (Nú., Múzsa, 216. sz., 1995. okt. 6.); Szegő Júlia. B. B. a néprajzkutató (Buk., 1955); Ziegler Márta: Tizenhárom esztendő (Igaz Szó, 9. sz., 1970)