BASA István, Bascha István, egerpataki

Koronka, 1740., † Mv., 1808. júl. 27.: ref. lelkész, teológiai tanár. Sírjuk a ref. temetőben. – B. István (1705–1750) ref. pap fia. Felesége Intze Sára, Intze István ref. koll.-i tanár leánya (1757–1823). Leánya Dósa Gergelyné. – Iskoláit Mv-en végezve (1760), gr. Toldalagi Ferenc nevelője lett, Toldalagi István segítségével később Hollandiába ment a marburgi egyetemre (1770). Hazatérve nagysajói pap lett, azután a mv-i koll.-ban a teológia és egyháztörténet tanára (1774. máj. 1. – 1800), a beiktatási aktust Toldalagi Ferenc koll.-i főgondnok tartotta. Rektor (1775–98). 25 éves tanárságának nevezetes ténye a ref. koll. nagytermének (auditórium) öt év alatt végrehajtott felépítése (1780). Innen nyugdíjnélküli nyugalomba vonult (1800) és valóbani nyugdíjba (1808 nyarán). Fogarasi Sámuel tanár emlékezik róla: Siket hangja volt de igen szép latinsággal beszélt. – F. m.: Emlékbeszéd Kemény Miklós fölött, 1775. júl. 16. (Kv. 1778); A maga sok rendbeli szenvedéseivel, de egyszersmint az Istennek kegyelmes szabadításaival dicsekedhető Isten népének győzelmi hálaadó éneke…(Kv., 1778); Kéziratban: Historiae eccles. Praelections secundum Joh. Alph. Turettini (Mv., 1779).
Irod.: Csekme; Erős várunk; Fogarasi; Halotti beszédek; Horányi; Időtár 1.; Kiss Károly; Koncz; Kovásznai; Kovásznai Sándor: Oratio ad inaugurandum… auditorium in gymnasio Marosvásárhelyiensi aedificatum 1781. (Trajecti ad Rhenum, 1781); Kozma; Krón Füz. (1939. 4/8); Pálmay József; Szabó–Szögi; Szinnyei; Thury