BÁTHORI Zsigmond, somlyói, Báthory Zsigmond, Bátori Sigmond

1572., † Csehföldön, 1613: vajda, erdélyi fejedelem. – B. Kristóf fia. Nem maradtak utódai. – Erdély fejedelme (1581–1602). Baranyai Decsi János volt a fejedelem udvari történetírója. Kiváltságokat adott a városnak: szabályozta a városi polgárok és a városban birtokkal rendelkező nemesek közteherviselési kötelezettségeit, és a város kocsmajogát (1581. júl. 27. és 1581. aug. 3.); megerősítette a város szabad bíráskodási jogát, a szék ne foglalkozzon a városi lakosokat érintő ügyekkel (1582); megerősítette a nemesek adómentességet biztosító régi kiváltságait (1583); megerősítette a szabó-, borbélyok és kirurgusok-, tímár-, varga céh kiváltságait (1584–91); kiváltságlevélben tiltotta meg az idegen bor behozatalát a városba (1585). Vásárhelyen tartózkodott (1586. jan. 27.); Itélőszéket tartott Mv.-en (1587. febr.); mentesítette a város előljáróit a bor- és egyéb dézsmák fizetése alól (1592); megengedte hogy az örökösök nélkül elhalt városlakók minden java a városra szálljon, amelyeket a tanács a város közhasznára tartozik fordítani (1593). Megerősítette Székelyvásárhelyt régi kiváltságaiban (1594. márc. 25.); átengedte a városnak az ott eddig szedett királyi haszonvételek jogát: kocsmatartás, mészárosszéktartás, halászat, vámszedés, vásártartás (1595. ápr.). Havasalföldi törökellenes hadjáratában Vásárhely három századdal vett részt (1595. szept.-okt.) saját zászlóaljjal. A görgényi kir. vár tulajdonosa (16. sz. vége).
Irod.: Basta; Benkő K.: Mv.; Egyed Á. 2006; Székelység tört.