BEDŐHÁZI János, § pákéi, Bedőházy János

Szászvesszős, 1853. aug. 7., † Mv., 1915. jún. 22.: író, tanár, ogy.-i képviselő. – B. J. (1821–1891) fia. Testvérei: B. Vilma, Schuster Ferencné; Pál, felesége Albert Nina; Béla. – Medgyesen, Nagyenyeden és Kv.-on a Ref. Koll.-ban tanult (1870). Előbb Bp.-i József-Műegyetemen vegyészeti pályára készült (1870–73), majd a Kv.-i egyetemen vegytant, m. irodalmat és neveléstant tanult (1875–77), fizika- vegytan-természet­rajz szakos tanári oklevelet szerzett (1881. máj. 23.). Közben 2 évig gazdálkodott. A mv-i Ref. Koll.-ban Mentovich helyére meghívták tanárnak, ahol helyettes tanérként tanított természetrajzot és mennyiségtant (1879–80), rendes tanár (1881. jún. – 1902), miközben kilenc és fél évig volt igazgató is. Ez időben volt a koll. új épületének felavatása (1911. jún. 29–30.). A természettani szertár őre, az újonnan indított könyvtár részére ajándékozott 38 munkát 110 kötetben (1900–1901). A mv.-i Ref. Egyháztanácsnak, egyház képviselő-testületének, egyházi iskolaszéknek tagja; a városi képviselő testület és a marostordamegyei áll. tantestület tagja. A Mv.-i Kaszinó vezetőségi tagja, A KZST elnöke (1897–1904). A Marosvásárhely. c. lap indítója és szerkesztője Csontos Olivérrel (1892. máj. – 1893. júl.). Megalakította a konviktus intézményét (1901). Ogy.-i képviselő Mv. II. kerületében Kossuth Párti programmal (1901–10), ahol a könyvtári bizottság tagja volt. Képviselő korában főmunkatársa volt a Független Magyarország c. lapnak. A KMTT tagja (1870). Költőként is nevet vívott ki magának, verse­ket, tárcákat stb. írt, kisebb műfordításokat tett közzé, tudománynépszerűsítő-, politikai cikkeket közölt a: Természettud. Közlöny, Vasárnapi Újság, a Fővárosi Lapok, Koszorú, a Mv.-i Figyelő, Mv.-i füzetek, Mv.-i Ref. Kol. Ért., az Élet és Irodalom, Erdélyi Protestáns Lap, Székely Lapok, Képes Családi Lapok, Magyarország, Pesti Napló, Erdélyi Lapok-ban. Alkalmi beszédei a Mv.-i Ref. Koll. Értesítőjében jelennek meg (1887–92). F. m..: A természettudományok módszeréről: Értekezés (Mv., 1882); Költemények (Kv., 1895); Tréfás történetek (Mv., 1896); Ünnepi beszéd (Mv., 1896); Mi tartott meg ezeréven át (Mv., 1896); Két Bolyai: Élet- és jellemrajz (Mv., 1897); Ki a vallásos ember (Mv., 1903); Máriakultusz (Mv., 1906); Kerékvágások életem útján: Költemények, (Kv., 1914), A mai iparművészet kátéja elé = Ünnepi könyv; antológ.: Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben (Bp., 1886–); Bolyai János emlékezete (Mv., 1903); fordító: Anakreoni dalok. (Ford. Mv., 1886).
Irod.: Apa és fiú küzdelme a kórokkal: Oláh Anna: Bolyai Farkas gyógyászati munkássága; Vofkori József: Bolyai János betegségei kordokumentumok és a modern orvostudomány tükrében (Mv., 2005); Ágoston Albert: Az Anakreoni dalok fordtója (Nú., Múzsa, 167. sz., 1994. szept. 29.); Bernády; Biás István; Bolyai János emlékezete (Mv., 1903); Az EME emlékkönyve (Kv., 1903); Emlékkönyv a K. M. Természettudományi Társulat félszázados jubileumán (Bp., 1892); Az EME háromnegyedszázados működése 1859–1934 (Kv., 1937); Az Erdélyi Ref. Egyházkerület Kv.-on 1888.-ban tartott közgyűlésének jegyzőkönyve (Kv., 1888); Erős várunk; Gaál 2001; Gulyás; Gyászjelentő; Kelemen L.; KMTT; Kemény Ferenc: M. pedagógiai lexikon (Bp., 1933–34); Koncz; Kozma; A m. ogy. (Bp., 1906); Marosi-KZST; Mv. tört. 2.; Ogy.-i almanach (1905-10); Oláh-Gál Róbert: B. J. emlékezete (Nú., Színes Világ, 2012. ápr. 28.); Ökrös; Pálmay József; Parádi; Politikai Magyaro. 3 (Bp., 1912–14); Rugonfalvi Kiss; Sebestyén; Szász Károly: B. J. emlékezete (Mv., 1916); Szinnyei; ÚMÉL, Vass Tamás: Emlékek (Mv., 1896)