BÉLDI Ákos, § Béldy Ákos, uzoni gr.

Kv., 1846. dec. 19., † Bp., 1932. márc. 2. Kv.-t a Házsongárdi temetőben a Béldi kriptában nyugszik: földbirtokos, közgazdász, főispán. – B. József (1714 – 1793) dédunokája, B. Ferenc és vargyasi Daniel Zsófia fia. Felesége: 1. gr. Bethlen Emma (1871–), 2. Bárdy Heckel Gabriella. Gyermekei: Ferenc, Emma, Zsófia, Klára, Margit.- A család mezőméhesi ágának megalapítója. Tanulmányait befejezve idejét a gazdaságnak áldozta, birtokait mintagazdasággá tette, lónemesítéssel is foglalkozott. Kolozs vm. és Kv. főispánja (1888–1905), a főrendiház örökös tagja, az EMKE közgyűlésének elnöke, az Erdélyi R. K. Státus igazgatótanácsának világi elnöke. A nagysármási ref. templom toronygombjában elhelyezett irat, említi, mint megyei főispánt (1902). A gyekei birtok és kastély tulajdonosa (19. sz. második felétől). B. grófi családnak romantikus kastélya volt Mezőméhesen, de leégett. Az EMKE marosludasi fiókjának elnöke (1885), a közgazdasági szakosztály elnök (1888. dec. 12. –), országos elnök (1897–1923), tiszteletbeli elnök (1923–). Megkapta a v. b. t. t. címet, a Lipót-rend lovagja (1898). – F. m.: társsz.: Erdély nevesebb fürdői (Bp., 1903).
Irod.: Bicsok–Orbán; Derék magyar embernek és kereszténynek maradni / Oláh-Gál Elvira beszélgetése Ugron Istvánné báró Bánffy Máriával (Székelyföld, 1. sz., 2012); EMKE: Szervezkedő közgyűlés (Kv., 1886); Gaál 2001; Gaál: Kv. vonzásában; Gudenus; Házsongárd; Kempelen; Keszeg; Maros megye; Mo. főispánjai; Sándor