BÉLDI Gergely, uzoni gr., Béldy Gergely, Béldi Gregor

Báld, 1887. dec. 13., † Mv., 1966. okt. 13.: diplomata, főispán, cs. k. konzul, Teheránban, földbirtokos. – B. Kálmán és Huszár Erzsébet fia. Felesége br. Mannsberg Erzsébet egy porosz család sarja (Kv., 1896. – Mv., 1957), gyermekeik: Margit, Gergely biológus, Mária, Molnár Jánosné (1946. júl. –). – Középiskoláit Mv.-en, konzuli akad.-t Bécsben végzett (1905. okt. 7. – 1910. szept. 30.). Két évig Alexandriában volt osztrák-m. konzul, nagykövet, majd Teheránban, Bécsben és Bp.-en teljesített követi feladatokat. Házassága után (1920) rövid ideig Bp.-en éltek, hazaköltöztek Mezőbáldra az apai házba, majd a dícsőszentmártoni házuk rendbetétele után ott éltek (1936–). Az OMP elnöke. Visszavonult a politikai életből földbirtokosként élt, banktisztviselő, egyházi tanácsos és a r. k. dalárda elnöke volt. Érdemei elismeréseként a Perzsia Nap és Oroszlán Rend II. fokozatával, a Hadi Kereszttel és a Verdienstkreuz II. fokozatával tüntették ki. A II. vh. után a családot elűzték dicsőszentmártoni otthonából, kilakoltatták többször (1944. szept. –), majd végleg elvették a kastélyt (1947. szept.), egy román család fogadta be őket egy szobába. Egy évig román gyűjtőtáborba vitték. Mv.-re lányához Molnár János ev. lelkész családjához menekültek (1948. dec.). A család már jóval hamarabb osztály- és országellenesnek minősült, a kiemeléskor (1949. márc. 3.) már nincstelenek voltak, teljesen törvénytelenül fosztották meg javaiktól még államosítás előtt. Dicsőszentmártoni házuk jelenleg a helyi múzeum otthona.
Irod.: Biás István; Bicsok–Orbán; Dicsőszentmárton; Dicsőszentmárton régi arca; Gál; Gudenus; Lexiconul vieţii publice; Marosi-KZST; Molter 3.; A régi Vásárhely egy kis darabja tűnt el vele: Elhunyt Molnár János evangélikus lelkész (Új Kezdet, 3. sz., 2007. márc.); Szabó–Simon–Szögi