BÉLDI Pál, § uzoni gr.

Megosztás:

1621 v. 1622, † Isztambul, mint fogoly a Jedikulában, 1679. vége: erdélyi főnemes. – B. Kelemen és losonci Bánffy Mária fia. Felesége: Vitéz Zsuzsanna. Gyermekeik: Istók, Palkó, Kelemen, Dávid, Zsuzsanna Wesselényi Pálné. – I. Rákóczi György erdélyi fejedelem udvarában nevelkedett. II. Rákóczi György fejedelem főasztalnoka (1649–), Háromszék főkirálybírája (1655), a székelyek generálisa, a lovasság főparancsnoka. II. Rákóczi György lengyelo.-i sikertelen hadjáratában (1657) fogságba esett (1661. szabadult). A Belső-Szolnok vm. főispánja (1662–76). I. Apafi Mihály fejedelem egyik bizalmas embe­re (1662–76), a fejedelmi tanács tagja (1662–78), Apafi távolléte idején a három helytartó egyike (1663), főgenerális (1663–76). Teleki Mihály és Bánffy Dénes közötti hatalmi harcban igyekezett közvetíteni. Bánffy Dénes bukása (1674) után Teleki ellene for­dult. Sikertelen összeesküvése után Apafi elfogatta (1676. ápr. – 1677) és börtönb­e vettette, ahonnan kiszabadulva a Török Birodalomba menekült. A Porta Apafi kérésére elfo­gatta és a Héttoronyba záratta (1678–), ott is halt meg. Végrendeletében (Fogaras, 1675 után) jelentős adományban részesítette a mv.-i iskolát és hagyakozott az ádámosi jószágairól is. A bethleni vár tulajdonosaként perben volt Bethlen Farkas, Gergely és Elekkel. Bodolai várkastély is az ővé volt, miután a Portára menekült I Apafi Mihály leromboltatta a várat, az uradalom egy részét Mikes Kelemennek adományozta. Levelei maradtak fenn, megjelentek: Dániel Gábor: Történelmi kalászok (Pest, 1862); Teleki Mihály levelezáse (Bp., 1906–16) c. gyűjteményekben.
Irod.: Bicsok–Orbán; Biró Vencel 2009; Biró Vencel: B. P. összeesküvése (Pásztortűz, 27. sz., 1921. aug. 15.); Deák Farkas: Uzoni B. P. (Bp., 1887); Erdélyi testamentumok 1.; Gyallay; Huszti András: Ó és Újj Dácia… (Bács, 1791); Időtár 1; Kempelen; Keresztes; Koncz József: Mikes Kelemen levele Telekihez B. P. bodolai kastélyának ostromáról 1676 (Hadtört. Közlm., 1893); Kraus: Erdélyi krónika; MNL; MNZSK; M. tört. évk. naplók; Rakodczay Pál: Egressy Gábor és kora (Szigligeti E : Béldy Pál, Bp., 1911); Szádeczky Kardos Lajos: Konstantinápoly és magyar emlékei (Bp., 1903); Teleki Mihály udvartartási naplója (1673–1681)(Kv., 2007); Trócsányi 1988; ÚMÉL