BEM Joseph, § Bem József, Jozef Zachariasz

Tarnow (Lengyelo.), 1794. márc. 14., † Aleppo (Szíria), 1850. dec. 10.: lengyel katonatiszt, m. honvédtábornok, az erdélyi hadsereg főparancsnoka (1848–49), lengyel és m. szabadsághős. – Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ki­emelkedő egyénisége. Kossuth kinevezte az erdélyi hadsereg főparancsnokává (1848. dec. 1). Az abosfalvi r. k. plébánián tartozkodott vezérkarával, gr. Teleki Sándor ezredessel, gr. Mikes Kelemen ezredessel, gr. Bethlen Gergely ezredessel, a vámosgálfalvi (tkp. Szőkefalvi) csatában megverte Puchner seregét (1849. jan. 17.). Az eseményt emléktábla őrzi a plébánia falán. Újjászervezte a felbom­lóban levő m. csapatokat, és 3 hónap alatt megtisztította Erdély területét az ellenségtől, felszabadította Mv.-t is. (1849. jan. 13.). Éjjel 11 kor érkezett a városba hadseregének előcsapata, a 480 főből álló marosszéki zászlóalj selyei Tolnai Gábor honvédőrnagy vezetésével, majd hajnal felé a Vilmos huszárok is bevonultak. Maga Bem 1849. jan. 14.-én virradóra érkezett meg vezérkarával és a tűzérséggel. A m. haderő zeneszóval és ujjongó lelkesedés mellett vonult be és a Nagypiacon, valamint az oda torkolló főutcákon táborozott, a barokk Teleki-házban volt Bem főhadiszállása. Azonnal érintkezésbe lépett a város vezetőivel és a lakósság biztonságáról való gondoskodást hangsúlyozta ki. Mialatt egy háromtagú bizottságot nevezett ki, a szék törvényesen választott tisztviselőit állásaikba visszahelyezte, és a városi tanács osztrákbarát tagjait kicserélte. 3 napig tartozkodott itt, elmenve meghagyta, hogy a város és a szék 2500 ember élelmezéséről gondoskodjon. Másodszor jún. 9.-én töltött egy napot Mv.-en, amiről a Honvéd (jún. 15.) tudósít. Ez alkalommal is nagy lelkesedéssel fogadta Mv. lakóssága, a hölgyek fehér ruhában, üdvözölték a diadalív alatt behajtó dicső tábornokot, éljenezték, és minden ablakot kivilágítottak. Mikor elment az mondta, hogy állandó lakóhelyül Mv.-et választja. Harmadszor a gyászosvégű fehéregyházi csata előtt érkezett Mv.-re (1849. júl. 30.), amikor Petőfi is kiséretéhez tartozott, akit nagyra becsült és fiaként szeretett. Bem a Vártér 25. sz., ma a Bernády György tér 5. sz. alatti Teleki-házában (a Teleki Domokos féle házban), a vezérkar pedig a nagypiaci Görög házban szállt meg. A Teleki-ház falán emléktábla hirdeti: ”Ebben a házban szállt meg a világszabadság nagy harcosa Bem József tábornok, aki 1849. júl. 30-án reggel indult Petőfi Sándor kíséretében a fehéregyházi csatatérre. Emlékük legyen áldott minden szabadságszerető ember szívében.” A hadvezér érkezése Mv.-en mindig kitörő örömet keltett. Nevét rajongással és kegyelettel emlegették, különösen mert innen kerültek ki diadalmas harcainak legjobb részesei: a 12. 37. honvédzászlóalj és a Kossuth-lovasezred. Ha nehéz harcok után pihenni vágyott városunkba jött. Mv. lévén az erdélyi hadjárat központja 1849-ben itt szervezte át haderejét, innen dolgozta ki harci terveit és a szomorú napokban, a gyászosvégű segesvári ütközet után sebesülten is Mv.-re kivánkozott, ahol ápolták. Mindenki ismerte, százak kisérték hintóját diadalmenetben. A hős tábornok hamvainak hazahozatalát, egyben szobrának Mv. Főterén való felállítását a bp.-i Országos honvédgyűlés határozta el (1868. aug. 20.). Hamvainak Mv.-re hozatali terve nem sikerült, de a hálás polgárság áldozatkészségéből és a Honvédegylet ügybuzgalmából országraszóló ünnepségek között leleplezték le Mv.-en Huszár Adolf alkotását, a Bem szobrot (1880. okt. 17.), ugyanakkor 2400 grt.-ot juttatott a szoborbizottság a Bem-nővéreknek. A szobrot Bécsben öntötték, több lépcsővel magasított ditrói gránitból készült talapzaton állt a 3 m magas szobor a város főterén. A szobrot lerombolták (1919. márc. 27–28-ra), ledöntve egy deszkatákolmány alatt hevert a Városháza udvarán (1927. dec.) majd a lengyel kormány kérésére vonatra tették (1928), hogy a varsói követségre szállítsák, de oda nem érkezett meg. Fehéregyházán áll a Bem-emlékoszlop a Petőfi-múzeum kertjében. Mv.-en a Megyei Néprajzi Múzeumban őrzik a féldrágakövekkel és ezüsttel díszített tajtékpipáját. – Mv.-en kiadott és nyomtatott felhívásai: Proklamációja a székelyekhez; Hirtétele, hogy Vöröstoronynál az ellenséges sereget kiverte; Tudósítása Fogaras bevételéről; Feketehalom, Brassó bevételéről; Rendelete (költ. Szászhalom 1849. ápr. 4.) a táborból elmaradozó katonákról; Hirdetmény győzelméről Vaiszlovánál (Hátszegvid); „Székely gyermekeim” c. felszólítás; A székely nemzethez, Csík- Gyergyó-, és Kászonszékhez (1849. jan. 15); Felszólítása Erdély lakósaihoz; Hírtétele a Haditanácshoz Szeben bevételéről; Oknáról Moldovába tudósítást küld előhaladásáról; Rendelete a szökevények visszatérítése iránt. Bem tábornok napiparancsa (1849. júl); B. J. kiáltványa a székelyekhez, Mv., júl. 10.-én 1849. = Mv. és Vártemploma. Az abosfalvi plébánia falán elhelyezett tábla is őrzi emlékét: „Bem tábornok 1849. január 16. és 17. közti éjelen e szobában tervezte a gálfalvi dicsőséggel megvívott csatát. Kiséretében voltak Teleki Sándor gróf ezredes, Mikes Kelemen gróf ezredes, Bethlehen Gergely gróf őrnagy” állítatta a Küküllő ker. r. k. papság (1905).
Irod.: 48-as Erdély (Kv., 1943); Abosfalva; Balás György: Bem apó (Bp., 1934); Balás György : Bem József (Bp., 1927); Bauer [Lajos] őrnagy Bem tábornok főhadsegédének hagyományai 1848–49-ből (Pest, 1870); Czecz János: Bem erdélyi hadjárata (Pest, 1868); Csepreghy 2010; Dercsényi Kálmán: Bem tábornok téli hadjárata Erdélyben 1848–49 (Bp., s. a.); Egyed Á. 2013; Egyed Á. 2006; Fényes álom (Nú., 1994. márc. 15.); Ferenczi Zoltán: Petőfi életrajza (Bp., 1896); Fodor-Balázs; Fodor Sándor (S): Hova tűnt az altábornagy ? (Nú., Színes Világ, 2006. jan. 14.); Fodor Sándor (S): A Teleki- és Görög-házon lévő emléktáblák (Nú., Színes Világ, 2008. máj. 24.); Időtár 2; Imreh Sándor: Visszaemlékezés az 1848–49 évi szabadságharcra Erdélyben (Mv., 1880); Kerekes Sámuel: Bem album (Mv., 1884); Keresztes Gyula: Petőfi Sándor Mv.-en (V. Z., 1979. dec. 23.); Keresztes Gyula: Teleki-ház (Nú., 1990. aug. 31.); Keresztes Gyula: A Nagypiac dísztárgyairól (1991. jún. 22.); Kétszáz éve született Jozef B. (Nú., 1994. márc. 8); Krón. Füz. (1939. 4/9); MÉL; Murádin; Nagy László; Nagyjaink; (nk): Szoborkő temető (Nú., 1993. márc. 12.); Oláh-Gál; Olosz Katalin: Adatok B. erdélyi hadjáratához (Tanulmányok a magyarországi bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin nemzetiségek néprajzához (4. sz., 2002); Olosz Katalin: Történelem és szájhagyomány = Olosz Katalin 2003; Paget; Pál-Antal 2002; Ráduly János: Bem-dokumentumok Petőfi táskájában (Nú., Múzsa, 895. sz., 2009. aug. 1.); Szabó Zsolt: B. J. nyomában Erdélyben (Művelődés, 7–8. sz., 2009. júl.-aug.); Szakács János : Mv.-i szobrok a régi sajtóban (Erdélyi Napló, 51–52. sz., 2004. dec. 21.); Székelység tört; Szentgyörgyi; Szeremlei Sámuel: Mo. krónikája az 1848–49 évi forradalom idejéből (Pest, 1867); Szilágyi Sándor: A magyar forradalom férfiai 1848–49-ből (Pest, 1850); Teleki Sándor: Egyről-másról (Bp., 1882); ÚMÉL; Zapeczaner Jenő: Bem tábornok emlékirata (Székelyföld, 12. sz., 1998.); Vigh