BENKŐ Samu

Lőrincfalva, 1928. febr. 25. † Kv., 2021. dec. 21.: művelődéstörténész, tudományos kutató. – B. Elek ref. lelkész és Dósa Erzsébet fia. Nagy Margit művészettörténész férje, fiúk: Elek (1954–) régész. – Mv.-en és Kv.-on a ref. koll.-ban középiskolás. A Bolyai TE filozófia szakán végzett (1950) és uo. egyetemi gyakornok Gaál Gábor mellett, tanított egy iskolában, tanársegéd a Bolyai TE-en (1951–52), munkanélküli (1952–53), a Román Akad. kv.-i Történettudományi Intézetében tudományos kutató (1953–1975), a Korunk szerk. (1957–58). A Téka sorozat szerkesztőbizottsági tagja. a Kriterion Könyvkiadónál. Tudományos főkutató a Román Akad. Kv.-i Fiókja könyvtárában nyugdíjazásáig. Jelentős szerepe volt az Erdélyi Múzeum-Egyesület újraszervezésében- és indításában, melynek a kezdetben alelnöke, majd két cikluson át elnöke (1994–2002) és tiszteleti tagja, a Román Írószövetség Díja, Nicolae Bălcescu díj, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje, Nagy Imre-emlékplakett, Déry Tibor –díj, Széchenyi-díj, Kemény Zsigmond-díj a Magyar Művészeti Akad. aranyérme, Bethlen-Gábor-díj, Gróf Mikó Imre-emléklap, Hazám díj, Pro Scientia Érem, Arany János-életműdíj. A kv.-i házsongárdi temetőben nyugszik.- F. m.: Kemény Zsigmond naplója. (Kiad., bev. Benkő Samu; Buk., 1966; Kv., 2019.); Murokország. Művelődéstörténeti barangolás szülőföldemen (Buk., 1972); Társszerző: Az erdélyi műszaki és gazdasági értelmiség kialakulásának kérdéséről = Tanulmányok az erdélyi kapitalizmus kezdeteiről (Csetri Elek és Imreh István, Buk., 1956).