BETHLEN Anikó, gróf

Kv., 1938. okt. 7., † ?.: tanár. – Szülei: Bethlen Gábor, mezőmadarasi birtokos és Éva. Nagyanyja Bochkor Adrienne, a nagyapa, Ferencz-Mihály Zsigmond (1877–1931), törvényszéki bíró. Felesége: 1. korán elhunyt, a fiúk Mihály; 2. felesége: Szőkefalvi Szentmiklósi Teréz. – Gyermekkorában (hét évesen) vírusos fertőzést kapott és megbénult. A családot kitelepítették a marossárpataki házukból. Mv.-en az anyai nagyszülők Bolyai utcai lakásukban, a minoriták házában laktak, de kitették öket innen is és a Kossuth utcába költöztek. – Nagyon szerette az állatokat. Érettségi után rajzolni, festeni tanult Török Pál festőművész vezetésével és nyelveket tanult: angol, francia, német és orosz nyelvet. Nyelvtudását felhasználva nyelvórákat adott Mv.-en. Több társadalmi munkát végez: Megalapította a Bethlen Alapítványt és általa segítette a mozgássérülteket, adományokat osztott, orvosi segédeszközöket kölcsönzött. A Pro Európa Liga, a KZST, az EMKE, a Pro Ruris Mezőmadarasért Egyesület, a Málnási László Gombászegyesület, az Ebtenyésztők Egyesülete, a Volt Politikai Foglyok Egyesületének tagja. Aszalós János-díj (1998). Mv. díszpolgára (2000). Megjelent vallomásos önéletrajzi kötete, amelyben szabadon, elfogulatlanul vallott mindenről, amit fontosnak tartott a múltból a jövő emlékezletének. Bizony, csoda! Káli István beszélgetése gróf Bethlen Anikóval (Mv., 2018). Mv.
Irod.: Bethlen Anikó; EMKK 2010; Osztályellenségnek nem jár vitamin = Gál Mária: O.: Kényszerlakhely (Kv., 1996); Oláh-Gál Elvira = Nobile officium