Kv., 1864. aug. 8., † Árokalja, 1946. dec. 21. Segesvár, 1946. máj.: cs. és kir. kamarás, politikus, mérnök, földbirtokos. – B. Géza főispán (1838–1911) és kaáli Nagy Berta fia. Felesége: branyicskai br. Josika Beatrix (Jósika 1893-tól.), (Tiszaroff, 1877. jún. 21.-Mv., 1963. ápr. 16. Nagysarlói Magyary-Kossa Sámuel (1849. aug. 20. – 1921. ápr. 2.) és gr. Waldeck Valéria (1858. aug. 26. – 1888. ápr. 19.) leánya. Örökbefogdó mostohaapja: branyicsai br. Jósika Gábor (1854. febr. 13. – 1930. dec. 23.). Esküvő: Szamosfalva, 1899. júl. 15. Gyermekeik: Gabriella-Valéria (1900. ápr. 28.-Mv., 1985. márc. 19.), Balázs (1901. máj. 18.-Mv., 1981. jún. 26.), Beáta Atzél Edéné (1908–1978). – Elvégezve Bp-en a műszaki egyetemet, kultúrmérnöki (út, híd, vasut) diplomát szerzett (1887). Kinevezték az államépítészeti hivatalba mérnöknek, majd a Közmunka és Közegészségügyi Minisztériumban dolgozott. Megvált állami szolgálatától (1892) és MT vm. marosludasi választókerületében Szabadelvű Párti programmal ogy.-i képviselő lett (1892–96–1901–1905). Cs. k. kamarás (1892). Tagja majd jegyzője a közlekedési bizottságnak. Szolnok-Doboka megye főispánja (1910–17); Beszterce-Naszódmegye kormánybiztosa, föispánja az I. vh. alatt (–1917). Árokalján élt (1934–), birtokai voltak Keresden és Kerlésen is. Az ezredéves országos kiállítás szervezése és rendezése körül szerzett érdemeiért a 3. o. Vaskorona Rendet kapta meg (1896). – F. m.: Beszámoló a három utolsó évről (Kv., 1904); Beszámoló és programbeszéde (Marosludas, 1905, 1906); Szolnok-Dobóka vm. főispánjának székfoglaló beszéde (Dés, 1910).
Irod.: Bicsok–Orbán; Gudenus; Gulyás; Kornis; Lukinich; Mikó I. Ogy.-i almanach (1892–96)
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE